Helsinki Figyelő

A Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) összeszedte, hogy a „Sargentini-jelentés” elfogadása óta eltelt négy hónapban mi történt a hazai demokrácia és jogállam maradékával. A kormány már kétségtelenül átlépte a jogállamot az autokráciától elválasztó Rubicont. A civil jogvédők angol nyelvű összeállítása összefoglalja az elmúlt időszak jogállamromboló lépéseit. 

buldozer_galaxis3.jpg

Ma délután tárgyal újra a magyar jogállamiság helyzetéről az Európai Parlament. Sokan úgy tartják, ugyan minek egy újabb vita, hiszen az európai parlamenti képviselők döntése értelmében tavaly szeptember 12-én egyébként is megindult az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás. A kétkedőknek két ok miatt sincsen igazuk.

1. Az egyik ok, hogy az EP döntése óta a kormány szemernyit sem vett vissza a jogállam és demokrácia ellen folytatott nagyszabású rombolásból. A kormány buldózerrel lépte át a Rubicont, és dübörög tovább.

Íme, néhány példa a kormány vészes húzásaira.

> A közigazgatási bíróságok létrehozásával szakmai és politikai egyeztetés nélkül hasította ketté a hazai bírósági rendszert. Az új különbíróságok bíráit és vezetőit végső soron az igazságügyi miniszter választja ki. A közigazgatási bíróságok a tervezett formában lehetőséget adnak a kormánynak az ítélkezés befolyásolására.

> A kormány a szabad sajtót és a tájékozott döntéseket hozni szándékozó polgárokat fenyegető médiakoncentrációt hajtott végre. 476 orgánumot, lapot, portált, tévét, rádiót terelt be egyetlen alapítvány alá. A kormányerő emberei vezette Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány megkapta mindegyikük tulajdonjogát. A példátlan koncentrációt mégsem vizsgálhatta, akadályozhatta meg egyetlen hatóság sem, mert az ügyletet a kormány „nemzetstratégiai jelentőségűnek” minősítette.

> Bebizonyosodott, hogy az új gyülekezési törvény segítségével a rendőrség a korábbinál jelentősebb akadályokat gördít a demonstrálni szándékozók elé. A bíróságok eddig képesek voltak korrigálni a gyülekezési jogot sértő rendőrségi döntéseket. Az új rendszerben viszont a tüntetésekkel kapcsolatos döntéseket is a közigazgatási bíróságok fogják meghozni, amelyekre az igazságügyi miniszternek jelentős ráhatása lesz.

> Ebben az időszakban lépett hatályba az a szabályozás is, amely börtönnel fenyegeti a hajléktalanokat.

> A határozott európai bírálat ellenére továbbra is hatályban van a „bevándorlási különadó” – ez a migrációról és a menekültek segítéséről szóló közbeszédet sarcolná meg. De éppígy nem változtak a civil segítőket kriminalizáló rendelkezések sem. Emiatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást folytat.

> A jogi értelemben sokszorosan megbukott egyháztörvényt pedig úgy módosították, hogy bizonyos egyházak ne élvezhessék a másoknak járó kedvezményeket és jogokat. A kormányerő fenntartja a vallásos, egyházhoz tartozó polgárai közötti igazolhatatlan megkülönböztetést.

> Az elmúlt hónapok fejleménye a CEU kiszekírozása Budapestről. Ahogyan az is, hogy a tudományos élet autonóm csúcsszervét, a Magyar Tudományos Akadémiát kivérezteti a kormány.

2. És szóljunk a másik okról is, hogy mi szükség van a mai vitára. Az Európai Parlament története során eddig még nem kezdeményezett hasonló eljárást az uniós alapértékek súlyos megsértése miatt. Félő tehát, hogy a 7. cikk szerinti eljárás tisztázatlanságai esetleg eltántoríthatják a tagállamokat, hogy végig vigyék a folyamatot. Az is világosan látszik, hogy a késlekedés árt a magyar polgároknak és az Európai Uniónak, viszont tovább bátorítja a kormányzati önkényt.

A Magyar Helsinki Bizottság tagjait és munkatársait őszintén megrendíti a magyar jogállam és demokrácia szisztematikus leépítése. Jogvédőkként és felelős magyar állampolgárokként nem tehetünk mást, minthogy felszólalunk honfitársaink és az európai értékek védelmében, és intézményes segítséget sürgetünk a kormány rombolásával szemben. 

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr214597230