Helsinki Figyelő

Az író íróként nemigen létezik, míg fő műveit ki nem adják. Mai hősünkkel kicsit más volt a helyzet. Az igazi George Orwell (1903–1950) ugyan már évek óta halott volt, mire a „magyar Orwell” – különös körülmények közepette, de – mégiscsak megszületett. Persze, ha csak a pártállamon és állami könyvkiadáson múlt volna, tán soha nem jön világra. Igazán orwelli volt, amilyen pályát szerzőnk befutott a létező szocializmus Magyarországán.

0121_orwell_2.jpg

Szovjetellenes (és totalitarizmusellenes) szatíráinak, az Állatfarmnak/Állati gazdaságnak és az 1984-nek sokáig esélye sem volt a megjelenésre. S hogy a rendszer végnapjaiban mégiscsak kiadták őket, újabb igazolást jelentett: szerzőnknek igaza volt.

Különös, de az első Orwell-könyvek a levegőből érkeztek hozzánk. A Szabad Európa Rádió nem csak műsoraival segítette és népszerűsítette a szovjetellenes amerikai politikát. 1949 és 1954 között számos egyéb propagandaakció szervezője és lebonyolítója volt, mindenekelőtt a híres léggömbakcióké. Az 1953-ban létrehozott Pszichológiai Hadviselés Stratégiai Tanács (Psychological Strategy Board) vezetője, C. D. Jackson volt a felújított léggömbakciók egyik leglelkesebb híve és előterjesztője. A Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország felé irányított, a szél járására bízott ballonok tízezreivel szórtak le a propagandaanyagokat, röpcédulákat és az Állatfarm példányait.

Később is az „országba beszivárgó fellazító irodalom” bestsellereinek számítottak Orwell szatirikus regényei, ellenutópiái. Mint ahogy a ki nem adható könyvek láthatatlan listáját is ezek vezették. Így aztán az Állati gazdaság első magyarországi kiadása szamizdat volt, 1984-ben hozta ki a fordító, Nóvé Béla és a kiadó, Demszky Gábor.

A viszonyok képlékenységét mutatja, hogy a Világirodalmi Lexikonnak az 1984-ben (!) megjelenő 9. kötete (N–O) aránylag bő terjedelemben és tisztességes hangnemben foglalkozik a ki nem adható, így a magyar közönség számára nem is olvasható Orwell-lel. Az 1984-ről például így ír: „A mű többféle értelmezés lehetőségét is magában rejti. A marxista kritika az elidegenedés általános-elvont kritikája mellett a proletárdiktatúra elvének antikommunista bírálatát is ott látja benne.” És ezzel nehéz volna vitatkozni.

#emberijogikalendarium #emberijogok2019

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr4514556252