Helsinki Figyelő

Nem csak a filmekben alakított nagyot. Mikor a valóéletben igazán nagy volt a baj, nem tétovázott közbe lépni. A német megszállás alatt az sem riasztotta vissza, hogy a Gestapo kémkedés gyanújával lefogta és három hónapon át fogva tartotta és kínozta. Szabadulása után elég volt meglátni a zsidó gyerekek halálmenetét, nem számított terror és félelem, közbeavatkozott és megmentette őket, a lakásán várhatták ki a felszabadulást. Karády Katalint (1910–1990) mégis elüldözték.

1208_karady.jpg

Mint annyi más nagy fia esetében, hazája nemhogy meghálálta volna hőstetteit, megbüntette őt: hiába a Katyusa és a Gyévuska c. dalok ihletett előadása meg az alapító tagság a Magyar–Szovjet Művelődési Társaságban, kiszorították a filmes és színházi világból, mert önmagában már az is bűnnek számított, hogy a Horthy-korszakban volt sikeres, és vőlegénye az egykori kémfőnök Ujszászy István volt.

Ellehetetlenítették, nem maradt számára más, mint embercsempész segítségével („illegálisan”) átkelni az osztrák határon, és új életet kezdeni Nyugaton. De hamar rá kellett jönnie, díva ott már nem lehet, kereskedő vált hát belőle, eleinte rövidáru üzletet vitt, majd New Yorkban kalapszalont üzemeltetett. Szereplést már nem vállalt többet, interjút is csak elvétve adott. Az idősebb amerikás magyarok azért még tudták, egykor ki volt ő, de a fiatalabbak még ennyit sem.

#emberijogikalendarium #emberijogok2018

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr5814452730