Helsinki Figyelő

„Hagyják már közbeszólni a szónokot is!” Kesernyés humorral erre kérte az egyik ellenzéki képviselő a magukról megfeledkezett kommunista képviselőtársait az Országgyűlés 1947. október 8-iki ülésnapján. Valódi lincshangulat uralkodott az ülésteremben. Moór Gyula (1888–1950), a legnagyobb valódi ellenzéki párt, a Pfeiffer-féle Magyar Függetlenségi Párt vezérszónokának beszéde ingerelte fel ennyire a kormánypárti képviselőket. Ez az a párt, amelyik nem hagyta szó nélkül a „kékcédulás választásokat”, azt, hogy a kommunisták megpróbálták elcsalni a választásokat. Az ellenzéki párt „jutalma” az lett, hogy az ő képviselőinek mandátumait vették el novemberben. Moór Gyula 71 évvel ezelőtti beszéde már ezzel a forgatókönyvvel is számolt.

1008_moor_gyula.jpg

tovább

A közel 30 éve elfogadott gyülekezési törvényt felváltó új szabályozással kapcsolatban több felháborodott cikk és különböző irányú szakmai kritika is napvilágot látott. Fontosnak tartjuk ezért, hogy a Helsinki Bizottság álláspontját is megosszuk ebben a kérdésben. Már csak azért is, mert a 2006-os események után két kollégánk – sokunk kutatómunkáját feldolgozva – nemzetközi összehasonlító tanulmányt is publikált a témában, és az elmúlt egy évtized során számos gyülekezési jogi perben is vállaltunk képviseletet. Az új törvény álláspontunk szerint sok, általunk korábban is felvetett problémára megoldást ad. Persze a szabályozás nem hibátlan, sőt, vannak kifejezetten aggályos pontjai, mégis összességében szerintünk a gyülekezési jog védelme a szabályozás szintjén nem romlott.

 

tovább

A honvédtábornokok és a volt miniszterelnök elleni perekben a hatalom lábbal tiporta a jogot, nem volt független a bíráskodás és nem voltak meg a tisztességes eljárás garanciái. Emellett az alkotmányosság két értelmezése feszült egymásnak. A birodalmi logika szerint az uralkodó nincsen alávetve a törvényeknek és az alkotmánynak. A jogállami logika szerint viszont az uralkodó sem áll törvények felett, önkényesen ő sem változtathat a kereteken.

1006_aradi_13.jpg

tovább

Ügyfelünk, András azért fordult hozzánk, mert jogalap nélkül tartották fogva két napon át szabálysértési elzárásban. A huszonéves férfi barátnőjével és az édesanyjával él a fővárosban, teljes munkaidőben dolgozik. Az egész egy indexelés elmulasztásával kezdődött: András nem használta az irányjelzőjét, amikor kikanyarodott egy körforgalomból, ezért 10 ezer forintra bírságolták. „Csekket kapott."

szego_dora2.jpg

tovább

Az Alkotmánybíróság (AB) 1990-es döntései értelmében a kopogtatócédulán ott lehettek a választók személyi adatai, viszont a pártok vezetőinek nem kellett vagyonbevallást készíteniük. Sok minden változott azóta, nincs már kopogtatócédula, viszont kötelezően nyilatkozniuk kell vagyonukról mostanság még az iskolaigazgatók helyetteseinek is. Az AB első évének két határozata ma nem is döntésük tartalma miatt érdekes, hanem a szemléleti változás miatt, ami szűk nyolc hónap alatt következett be. Sólyom László érdemei ebben vitán felül állnak.

1004_solyom_teszt.jpg

tovább

A védekezés lehetőségének a teljes elutasítása nem azonos a pacifizmussal. A pacifizmus nem azonos az erőszakmentességgel. Az erőszak elutasítása lehet akár teljes is, de megfogalmazódhat erkölcsi törekvésként is. Nem meghunyászkodásról, nem önfeladásról van szó. Az erőszakmentesség nem azt jelenti, hogy jámbor jószág módjára kerüljük a konfliktusokat, és alávetjük magunkat az agresszor akaratának, hanem azt, hogy a vitás kérdések rendezésénél elvetjük az erőszak alkalmazását, mi nem lépünk fel erőszakosan. Mahatma Gandhi születésnapját 2007 óta ünnepeljük az erőszakmentesség világnapjaként.

1002_eroszakmentesseg.jpg

tovább