Helsinki Figyelő

Két hét alatt nyolc menedékkérőtől tagadták meg az ételt a hazai hatóságok. Őket a röszkei és tompai tranzitzónákban tartották fogva. Megtiltották azt is, hogy segélyszervezetek és jóakaratú emberek adjanak az éhezőknek enni. De még azt is megakadályozták, hogy szerencsésebb családtagjaik vagy fogolytársaik osszák meg velük a maguk fejadagját. A Helsinki Bizottság elszántságának is köszönhetően most már mindenki kap enni. De kik is azok, akik napokon át még egy szelet kenyeret sem kaphattak az államtól? Merthogy a kormány helyettük a magyar társadalmat eteti. 

tranzitzona-3.jpg

A július 1-én hatályba lépett, a menekülők emberi jogait semmibe vevő új szabályokat augusztus 8-ától kezdték a gyakorlatban is alkalmazni. Ennek az lett a következménye, hogy a hatóság csípőből utasítja el a menedékkérelmeket, és a döntést megfellebbezők elvesztették jogosultságukat a napi háromszori étkezésre – a gyerekek, kismamák és betegek kivételével. A kormányerő célja világos volt: az éhező kérelmezők lehetőleg minél hamarabb „saját akaratukból távozzanak Szerbia felé”. Merthogy aki kilép a tranzitzóna konténerajtaján, egy csapásra minden reményét elveszíti, hogy itt menekült lehessen itt.

De kiket is akar a kormány kiszekírozni a tranzitzónákból? Megmutatjuk. Mivel ügyeik még folyamatban vannak, nem lehetséges minden részletet ismertetni, olykor menekülésük szempontjából éppen a legfontosabb mozzanatról kell hallgatnunk, de így is akad elég borzalom.

AB Afganisztánban született. Apját és testvérét a nagybátyja ölte meg vérbosszúban. A fiúcska Iránba menekült. Ott tíz évig élt, megnősült, gyereke született, de tartózkodását új országa nem legalizálta, erre csak akkor lett volna hajlandó, ha elmegy Szíriába „önkéntes” katonának. Erre ő nem volt hajlandó, és azzal fenyegették meg, hogy visszazsuppolják Afganisztánba. Ekkor döntött, hogy útnak indul Európába. Két évig várakozott családostól arra Szerbiában, hogy a magyar hatóság hajlandó legyen beléptetni őket a tranzitzónába. Aztán mindegyikük kérelmét elutasították, három hónapos gyerekéét is. A férfitől a hatóság az ételt is megtagadta. A Helsinki Bizottság a strasbourgi bíróság elé vitte ügyét. A bíróság felszólította a magyar államot, hogy haladéktalanul adjon neki enni. AB így is három napon át nem jutott ételhez.

CD, EF és GH egy ötfős, együtt menekülő afgán család tagjai: apa, anya és fiatal felnőtt gyerekük. A nőt és testvéreit lánykorukban erőszakkal fenyegették, akaratuk ellenére házasságra kényszerítették volna, ezért Iránba menekültek. 16 év után sem akarták tartózkodásukat legalizálni az irániak, afgánokként lépten-nyomon megalázták, bántották őket. Nem maradhattak tovább. Szerbiában várakoztak, hogy a magyar hatóság hajlandó legyen beléptetni őket a tranzitzónába. Mindegyikük kérelmét elutasították, a három felnőttől az ételt is megtagadták. A Helsinki Bizottság a strasbourgi bíróság elé vitte ügyüket. A bíróság felszólította a magyar államot, hogy haladéktalanul adjon nekik enni. CD, EF és GH így is három napon át nem jutott ételhez.

IJ és KL szíriai kurd testvérpár. Ők polgárháborús övezetben éltek, és a szembenálló felek mindegyike be akarta őket sorozni. Erre ők, nem voltak hajlandók, és 2017-ben útnak indultak, hogy Európában védelmet kaphassanak. Szerbiában várakoztak, hogy a magyar hatóság hajlandó legyen beléptetni őket a tranzitzónába. Mindkettőjük kérelmét elutasították, és az ételt is megtagadták tőlük. A Helsinki Bizottság a strasbourgi bíróság elé vitte ügyüket. A bíróság felszólította a magyar államot, hogy haladéktalanul adjon nekik enni. IJ és KL két részletben így is öt és fél napon át nem jutott ételhez.

MN Afganisztánban született. Nagynénje nevelte fel, és már gyerekként Iránba került. Ott gyerekmunka és emberrablás áldozatává vált, többször is. Iskolába sem ő, sem későbbi felesége (szintén afgán menekült) nem járhatott. Mindketten írástudatlanok maradtak. Többször deportálták őket, de 2016-ig mindig visszatértek, akkor azonban Európa felé vett az irányt a család. 2017 végén értek Szerbiába, ahol egy hónapig elszakították őt 7 hónapos terhes feleségétől. 21 hónapig várakoztak arra, hogy beléphessenek a tranzitzónába. Mindegyikül menedékkérelmét elutasították. MN-től megtagadták az ételt. A Helsinki Bizottság a strasbourgi bíróság elé vitte ügyét. A bíróság felszólította a magyar államot, hogy haladéktalanul adjon neki enni. Ügyfelünk így is két napon át nem jutott ételhez.

OP fiatal afgán nő, aki kiskorú testvérével menekült el hazájából. Szüleit a nagybátyja a szeme láttára gyilkolta meg. A gyilkos rokon a „rendelkezési jogot” is megszerezte a két árva felett. A lányt kiárusította, szexrabszolgája lett egy idős férfinak. Iskolába soha nem járhatott. Anyai nagynénje mentette ki őket. Embercsempészek adták kézről-kézre, volt, hogy csak a pénzét akarták, volt, hogy mást is… A fiatalka öccsével menekülő könnyű préda volt másoknak is. Szerbiában kellett két éven át várakozniuk, ahol szintén többször megerőszakolták. A magyar tranzitzónába júliusban jutottak be, de mindkettőjük menedékkérelmét elutasították, és OP enni sem kaphatott. A Helsinki Bizottság a strasbourgi bíróság elé vitte ügyét. A bíróság felszólította a magyar államot, hogy haladéktalanul adjon neki enni. Ügyfelünk így is másfél napon át nem jutott ételhez. Most szerdán már kapott enni, de másnap mégis visszamentek Szerbiába, mert a magyar hatóságok a tranzitzónában nem voltak hajlandók megvédeni őt a többiektől, és nem különítették el a férfiaktól.

Nos, igen, röviden ők volnának azok a kormány szóhasználata szerinti állítólagos „gazdasági bevándorlók”, akik még a levest és kenyeret sem érdemlik meg, ahogyan azt sem, hogy tisztességesen megvizsgálják, miért menekültek sok ezer kilométeren és emberi tragédián át ide hozzánk.

Meg hát itt volna a Helsinki Bizottság, a kormány szóhasználata szerint „Soros-zsoldos, álcivil” szervezet is, amely „alantas dobással” védelmezi ezeket a sorsüldözött embereket. Csak azt nem értjük, miben szolgálja az ország érdekét ártatlan emberek éheztetése és a közvélemény félrevezetése. És ugyan miért volna „hazaárulás”, ha civil jogvédők, jelesül a Helsinki Bizottság felkészült jogászai és ügyvédei minden jogi lehetőséget megpróbálnak igénybe venni annak érdekében, hogy fogva tartott emberek ételhez juthassanak és a magyar állam végre észre térjen? 

A valóság nem az, amit a Kormányzati Tájékoztatási Központ harsog, vagy amiről ifj. Lomnici Zoltán „szakért”. Ezeknek az embereknek a története a valóság. És az is valóság, hogy a Helsinki Bizottság emberséges és jogállami szabályokat akar a menekültügyben, és ezért hajlandó a konfliktusokat is vállalni. A Helsinki Bizottság segítséget nyújt menekülők mellett fogvatartottaknak, hatósági erőszak és önkény áldozatainak, valamint az emberi jogaikért bátran kiállóknak. és ez így lesz a jövőben is.

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr5214200451