Helsinki Figyelő

Egyéves az a nagy jelentőségű, ámbátor nem jogerős strasbourgi ítélet, amely jogellenes fogvatartásnak minősítette a menedékkérők őrizetét a tranzitzónákban. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei nyertek pert a magyar állammal szemben. Azóta a helyzet nem javult, sőt tovább romlott, lesz dolga vele az Emberi Jogok Európai Bírósága Nagykamarájának.

 0314_tranzitzona.jpg

2015 zaklatott időszakának több csúcspontja is volt. Ezek egyikének számít a szerb–magyar határon felvont jogi és fizikai határzár életbeléptetése szeptember 15-én. Az addig gyakorlatilag nyitott határszakaszon egyik napról a másikra összezárt a „kerítés”, tilos, sőt büntetendő lett az engedély nélküli határátlépés, Tompán és Röszkén megkezdték működésüket a tranzitzónák. Akkori retorikája szerint a kormány ezeket a „belépési pontokat” szánta kapuknak, valójában azonban kezdettől a tranzitzónák számítottak a déli határzár bástyáinak és várbörtöneinek.

A Magyar Helsinki Bizottság munkatársai a terepen próbálták meg tájékoztatni a menekülőket az életbe lépő változásokról. Elmondtuk nekik, hogy az országba történő szabályos belépésnek már csak egyetlen módja van, és ez a tranzitzónán át vezet. (A mai képünk is ekkor készült. Pohárnok Barbara ügyvédünk éppen azt mutatja a tanácstalan külföldieknek, hogy merre találják a tranzitzónákat.) Az azonban számunkra is csak ezután vált világossá, hogy a hatóságok önkényesen napi 70–100 maximálják a beengedett külföldiek számát, miközben tízezrek torlódtak fel az országhatáron. Azoknak, akik mégiscsak bejutottak, megfelelő vizsgálat nélkül néhány óra múlva ajtót mutattak „Szerbia felé”. Ennek ellenére a röszkei és tompai konténerfogdák zsúfolásig megteltek azokban a napokban, mert voltak, akik megfellebbezték az „elfogadhatatlanságra” hivatkozó elutasítást.

Így tett két bangladesi ügyfelünk, Ilias Ilias és Ali Ahmed is. A hatóságok mindent megtettek annak érdekében, hogy akadályozzák kapcsolatukat velünk és ügyvédjükkel, ezzel együtt is sikerült pereket nyerniük a hazai bíróságok előtt, és megindult a strasbourgi eljárásuk is. 2015. október 8-án a hatóságok mégis kipenderítették őket Szerbiába. Az Igazságügyi Minisztérium és Hollik István KDNP-s képviselő triumfáló közleményben ünnepelte a hatóságok elfogadhatatlan eljárását, pedig a kormányerő hangoskodása nem tette jogszerűvé a jogtiprást. Az Emberi Jogok Európai Bírósága aránylag gyorsan meghozta ítéletét, és ma egy éve hirdette ki.

Ezek szerint a hatóságok jogsértően tartottak fogva menedékkérő ügyfeleinket. Jogsértő volt, hogy nem volt lehetőség a fogvatartás elleni jogorvoslatra. Ahogyan maga a határon lefolytatott eljárás is tisztességtelen volt. És azzal is megsértették a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek emberi jogait, hogy Szerbiába utasították ki őket, mert az a kormány deklarációjával szemben valójában nem volt biztonságos harmadik ország. A strasbourgi ítélet világossá tette: a kormány állítása ellenére a „tranzitzónás elhelyezés” az fogvatartás, s mivel nincsenek meg a jogi garanciái, ezért egyenesen jogellenes fogvatartásnak minősül.

Csakhogy kormány máig ragaszkodik ahhoz a hazug abszurditáshoz, hogy a „tranzitzónában történő elhelyezés” nem fogvatartás. Pedig 1996 óta több olyan ítélet született a strasbourgi bíróságon, amely a magyarhoz hasonló megoldásokat jogellenes fogvatartásnak minősítette és megtiltotta őket. Ez esetben a fogvatartás jogellenessége már csak azért sem volt megkérdőjelezhető, mert arról a hazai hatóságok hivatalosan döntést semmilyen formában nem hoztak, így a személyes szabadságtól való megfosztás jogszerűségének vitatására még esélyt sem kaptak ügyfeleink. Ez a máig így van: a hazai szabályozás egyetlen menedékkérőnek sem ad lehetőséget tranzitzónás fogvatartásának a bírósági felülvizsgálatára.

Valójában, még rosszabb lett a helyzet. Ma gyakorlatilag az összes menedékjogi eljárást a tranzitzónákban folytatják le, oda zárnak be legtöbbször hónapokra családokat, így gyerekeket is. A két illegális fogdában jelenleg lakat alatt tartott mintegy 400 kérelmezőnek a fele gyerek. Ráadásul idén már csak hétköznaponként 1-1 menedékkérőnek hajlandóak a belépést engedélyezni. Ez mindössze heti 10 embert jelent.

A kormány mindent megtesz azért, hogy a menedékkérőkkel szembeni tömeges jogsértést fenntarthassa. Ezért megfellebbezte az egy évvel ezelőtti strasbourgi döntést. A Nagykamara befogadta kérelmét, és a jövő hónapban tart meghallgatást az ügyről. Ha minden jól megy, az idén végre jogerős ítélet születhet a két ügyfelünk elleni jogsértésekről és a tranzitzónák förtelmes gyakorlatáról.  

#emberijogikalendarium #emberijogok2018

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr9813736264