Helsinki Figyelő

„Sárkány ellen sárkányfű?” „Kutyaharapás szőrivel?” Mágikus praktikák aligha alkalmasak a demokratikus jogállamot szisztematikusan leépítő, az állampolgárokat alattvalókká degradáló illiberális rezsimekkel szemben. Horvát, lengyel, magyar és szerb példa alapján – a Helsinki Bizottság meg a TASZ közreműködésével – esettanulmány készült a térségünkben ragályosan terjedő illiberális gyakorlatról, és arról is, hogyan lehet ellenállni az új rezsimeknek. Ma azzal foglalkozunk, milyen eszközkészlet áll a társadalom rendelkezésére, hogy megvédje magát. Szerdán 18 órakor a Gödör Klubban lehet találkozni a nemzetközi esettanulmány szerzőivel.

 ill_demokracia2.jpg

Az illiberális tendenciák ugyan számos országban tetten érhetők, de az új típusú hatalom még nem mindenütt rendezkedett be. Vannak olyan kormányok, amelyek még az út elején tartanak, mások már meglehetősen előrehaladtak a szabadságjogok megnyirbálásában, a társadalom meghódításában és a demokratikus jogállam leépítésben. Legutóbb azt ismertettük A beteg demokráciákkal szembeni ellenállás Európában c. esettanulmányból, hogy a kelet-európai példák alapján milyen utat is jár be az a kormány, amelyik illiberális állam kiépítésére törekszik. Most azt mutatjuk be, mit tehetnek a leginkább támadott civil szervezetek, ha nem hajlandók az illiberális kormányok túlhatalmának kiszolgáltatni magukat, és meg kívánják óvni a jogállami meg a demokratikus értékeket, valamint magukat. A tanácsok mellett pozitív példákat is ismertetünk.

 

1) A finanszírozhatóság fenntartása

Az illiberális kormányok az emberi jogi szervezeteknek a tőlük független forrásokhoz, a magánadományokhoz és külföldi adományokhoz való hozzáférését is korlátozni próbálják. Ezért fontos megvédeni azokat a nemzetközi emberi jogi standardokat, amelyek garantálják a finanszírozáshoz való jogot, a földrajzi eredettől függetlenül. Mindezekre az ENSZ emberi jogi aktivistákról szóló határozatai is hivatkoznak.

A civil szervezetek lehetőség szerint építsenek ki olyan pénzügyi bázist, amely szélesebb körű az intézményi adományozóknál, kiterjed például a magánadományokra, illetve a konkrét projektek közösségi finanszírozására.

2016 nyarán a voronyezsi Human Rights House egy orosz közösségi finanszírozási platformot használt arra, hogy finanszírozást gyűjtsön például ingyenes jogi segítségnyújtásra, bérleti díjra, adminisztrációs költségekre és a titkárnő bérére. 

 


 

SEGÍTSD A HELSINKI BIZOTTSÁG MUNKÁJÁT!

 

TÁMOGASS MINKET RENDSZERESEN!

 


 

2) A legitimitás előmozdítása

Az illiberális kormányok finanszírozásuk eredete alapján támadják a civil emberi jogi szervezeteket és kétségbe vonják legitimációjukat.

Kampányoljanak azzal, hogy semmilyen jogszabály nem nyilváníthatja bűncselekménnyé vagy törvénysértő tevékenységgé az emberi jogi tevékenységeket finanszírozásuk földrajzi eredete alapján. Ismertessék, hogy a külföldi finanszírozás milyen módon járult hozzá az ország építéséhez.

A Peace Now kilenc, a jelenlegi izraeli kormány telepespárti politikáját védelmező szervezet finanszírozási forrásait és átláthatóságát vizsgálta meg a külföldi adományokhoz való hozzáférést korlátozó törvény fényében. A tanulmány szerint éppen az ilyen adományoknak a 94%-a nem volt átlátható, noha a kormány e szervezetek a kormány támogatását élvezik. Vagyis kiderült, az illiberális kormány szelektíven alkalmazza az ilyesfajta regulákat.

 

3) Vészhelyzeti tervezés

Az illiberális kormányok készek minden rendelkezésükre álló eszközt igénybe venni annak érdekében, hogy az állami finanszírozást a hozzájuk lojális szervezetekhez és médiához irányítsák.

A polgárok alakítsanak jótékonysági szervezeteket az emberi jogi munka céljaira, amelyek közvetlenül gyűjtik a forrásokat a polgároktól, ezáltal csökkentve a függést a kizárólag állami adományokból és külföldi adományozóktól származó finanszírozástól.

Horvátországban a Solidarna emberi jogi alapítványt 2015-ben hozta létre 55 horvát emberi jogi aktivista és civil társadalmi szervezet, „az emberi jogi érdekképviselet állami finanszírozásának fokozatos leépítésére” és „az illiberális trendek elleni ad hoc polgári fellépés fokozódó igényeire” válaszul.

 

4) Jó és elszámoltatható szervezetigazgatás

Az illiberális kormányok azt állítják, hogy a civil emberi jogi szervezetek nem számoltathatók el, és valójában külföldi érdeket.

E szervezetek működtessenek átlátható igazgatást, és kössenek átlátható ügyleteket, beleértve a könyvelés független auditálását is.

A Transparency International weboldalán nyilvánosan értékeli saját átláthatóságát, az igazgatásukkal, finanszírozásukkal és pénzügyeikkel, valamint a hatásvizsgálattal és értékelésekkel foglalkozó külön oldalakon.

 

5) A munkatársak felkészítése

Az illiberális kormányok jelentős nyomást gyakorolnak az emberi jogi aktivistákra. Noha közvetlenül nem kockáztatják biztonságukat, az ilyen országokban dolgozó emberi jogi aktivistákat kimerülés és kiégés fenyegeti.

Támogassák aktivistáikat és munkavállalóikat az erős nyomás elviselésében. Csapatépítés, külső coaching segíthet ebben. Fontos megtanítani, hogy az aktivisták felismerjék egyediségüket és értéküket.

A Magyar Helsinki Bizottság tanácsadást és szupervíziót biztosít azon dolgozóinak, akik traumatizált ügyfelekkel (menekültekkel, rendőrségi bántalmazások áldozataival) foglalkoznak. Az openDemocracy pedig online sorozatot indított az aktivisták mentális egészsége érdekében.

 

6) Részvétel és mobilizáció

Az illiberális kormányok elsősorban az emberi jogi közösségen kívül eső embereket akarják meggyőzni arról, hogy a jogvédők veszélyt jelentenek rájuk és az országra.

Gondoskodj arról, hogy szervezeted elérje a polgárokat. E szervezeteknek befogadónak kell lenniük, ha választ akarnak adni az illiberális manőverekre. A mozgósításokban és mozgalmakban való részvétel, illetve nyitottság a különféle koalíciókban való részvételre, valamint a szolidaritás más civilekkel elengedhetetlen.

Lengyelországban a Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért szervezet hozzájárult a bíróságokat a kormány alá kényszerítő törvényekre reakcióként lezajlott #gyertyafényes forradalom erejéhez. Nem törekedett hangsúlyozni saját jelentőségét, viszont a közösségi média révén megszervezte a nemzetközi tiltakozást.

 

7) Együttműködés a civil szervezetek között

Az illiberális kormányok kihasználják a civil szervezetek megosztottságát és versengését, ezek az új típusú rezsimek éket vernek közöttük. Pedig függetlenül attól, hogy egy szervezet szolgáltat vagy őrkutya szerepet tölt be, ezek a szervezetek mindenképpen veszélyben vannak.

Érdemes civil szervezeti csoportot alakítani, illetve ahhoz csatlakozni. Fontos, hogy legyen olyan megbízható tér a párbeszédre, ahol meg lehet állapodni a stratégiákban, és ahol le lehet folytatni a szükséges vitákat.

Horvátországban a civil szervezetek finanszírozásának drasztikus csökkentésére vonatkozó után az „Inicijativa za snažno civilno društvo” (Kezdeményezés az erős civil társadalomért) több nyilvános fellépést szervezett annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a kormány politikájának ártalmasságára és a civil szolidaritásra. A kezdeményezésben részt vettek emberi jogokkal, gyermekjóléttel, a fogyatékkal élőknek nyújtott segítséggel, illetve egyéb szociális szolgáltatásokkal foglalkozó civil szervezetek. Magyarországon a Civilizáció 2017 civil koalíció volt képes ilyen összefogás menedzselésére.

 

8) Stratégiai perek

Az illiberális kormányok megpróbálják átvenni az irányítást a bíróságok felett.

A jogvédő szervezetek bizonyos ügyek peresítésével hozzájárulhatnak, hogy a bíróságok megerősítsék a jogállamiságot, védelmezhessék az emberi jogokat. Ezért érdemes erőforrásokat delegálni a stratégiai ügyek felkutatására és képviseletére.

Lengyelországban a Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért működtet stratégiai pereskedési programot működtet. Ilyen ügy pl. Paweł Sołtysé, akit politikai okokból rúgtak ki az állami rádiótól. De stratégiai pereskedésnek számít 23 magyar civil szervezet közös alkotmánybírósági panasza is.

 

9) Előrejelzési módszerek

Az illiberális kormányok gyorsan átpréselik az új törvényeket a parlamenten.

Gondoskodni kell olyan megfigyelési mechanizmusról, amely lehetővé teszi a nagy jelentőségű, de eltitkolt változások azonosítását, illetve azt, hogy gyorsan tudjanak reagálni a rezsimek jogalkotási lépéseire.

A választási kampányok idején TASZ forródrótot működtet újságíróknak és polgároknak a vonatkozó jogszabályok értelmezése érdekében.

 

10) A civil szervezetek autonómiája

Az illiberális kormányok oly módon támadják a civil szervezetek autonómiáját, hogy megkérdőjelezik legitimitásukat, és megszabnák, mikkel foglalkozhatnának.

Ez ellen segíthet egy küldetésnyilatkozatot, amely ismerteti azokat a témákat, amelyekkel foglalkoznak. Nem spórolható meg a szervezet történetének közérthető feldolgozása. Fontos, hogy a hazai jogszabályok mellett nemzetközi normák is védik az aktivistákat. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2013. márciusi határozata pl. kimondja, hogy az emberi jogi aktivistákat érintő rendelkezéseknek egyértelműeknek és azonosíthatóaknak kell lenniük, nem lehetnek visszaható hatályúak, a beszámolási kötelezettségek pedig nem akadályozhatják a civil szervezetek működési szabadságát.

A Magyar Helsinki Bizottság honlapján megtalálhatóak a tevékenységi körök és a szervezet eredményei, jelentései, beszámolói.

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr5213597431
süti beállítások módosítása