Helsinki Figyelő

1989. november 20-án fogadták az el az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét, amely Magyarországon 1991. novembere óta hatályos. November 20-án ünnepeljük a gyermekjogok nemzetközi világnapját. Magyarország gyermekjogi mérlege semmiképpen sem pozitív, sőt, helyenként kifejezetten szégyenteljes. Ma itt nem csak lehetővé teszik, hanem jogi parancs szintjére emelték a gyerekek fogvatartását. A tranzitzónákban nem biztosítanak oktatást és semmibe veszik a gyermekek érdekeit, amelyek pedig mindennel szemben elsőbbséget élveznek.

0620_genfi_egyezmeny_1.jpg

„Ha egy kísérő nélküli gyermek akar bejönni Magyarországra, akkor be kell engedni, és úgy kell vele bánni, mintha a sajátunk lenne.” Ezt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mondta Orbán Viktor miniszterelnökre hivatkozva alig egy éve. Mi a Magyar Helsinki Bizottságban nem felejtettük ezt el, a kormány azonban, úgy tűnik, már nem emlékszik hangzatos kijelentésére.

Hisszük, hogy egyetlen, gyermekeit szerető szülő sem bánik úgy gyermekeivel, ahogyan azt Magyarország teszi. A bánásmód, amivel Magyarország viszonyul a menedékkérő gyermekekhez, a legtöbb esetben a legkevésbé sem szülői.

A világ menekültjeinek fele gyerek. Többségüknek az egyre intenzívebb gyermeksorozás, etnikai, vallási üldözés és háború elől kell menekülnie.

A Gyermekjogi Egyezmény szerint a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban. Magyarország az Egyezmény ratifikálásával kötelezettséget vállalt arra, hogy megvédje a gyermekeket az erőszaktól, lelki durvaságtól és rossz bánásmódtól, biztosítsa számukra az oktatást, védelmet, orvosi ellátást nyújtson nekik, ha menekültként érkeznek. Magyarország kötelezettséget vállalt arra is, hogy megvédi a gyerekeket a kínzástól és embertelen bánásmódtól, valamint hogy törvénytelenül és önkényesen nem foszt meg egyetlen gyermeket sem személyes szabadságától.

A Gyermekjogi Egyezmény világosan fogalmaz abban is, hogy mindenki, aki nem töltötte be a 18. életévét, az gyermek. Ezzel szemben Magyarország a gyermekvédelmi törvény márciusi módosításával kivette annak hatálya alól a 14 évnél idősebb kísérő nélkül érkező menedékkérő gyerekeket, hogy őket is önkényesen bezárhassa a határon.

Ennek eredményeként azok a gyerekek, akik szüleikkel együtt menekülnek a háború, a kínzás és üldözés elől, valamint azok a 14 évnél idősebb gyerekek, aki szüleik vagy családjuk nélkül kénytelenek menekülni, a határ menti tranzitzónákban szenvednek, és arra várnak, hogy Magyarország döntést hozzon az ügyükben.

Míg egy tízéves magyar gyermek az általános iskola alsó tagozatába jár, addig egy tízéves menedékkérő kisfiú vagy kislány, aki volt olyan „szerencsés”, hogy nem vesztette el szüleit az esztelen erőszakban és eljutott ide, a határ menti trantizónában senyved, ahol nincs oktatás, nincs hatékony és gyermekbarát orvosi ellátás, nincs nyugalom, nincs privátszféra, nincs semmi, csak szögesdrótok, rendőrök és félelem. Ezek a gyerekek embertelen körülmények között élnek önkényes fogvatartásban a semmi közepén, ahol azok, akiknek védeniük kellene őket, tovább tetézik szenvedéseiket.

Ráadásul, a sokszor pontatlan életkor-meghatározási vizsgálat nyomán azok is az embertelenség zónájában rekedhetnek, akik szüleik nélkül érkeznek és 14 évnél fiatalabbak. Ők még az új, perverz szabályok szerint is jogosultak lennének ugyan a gyermekotthonbeli elhelyezésre, de mivel idősebbnek regisztrálják őket valós életkoruknál, maradniuk kell a tranzitzónában.

Egyetlen gyermeknek sem az a legfőbb érdeke, hogy börtönkörülmények között szenvedjen hosszú hónapokig megfelelő ellátás nélkül. Nem az az érdekük, hogy lassan feleméssze őket a fogvatartás. Nem az az érdekük, hogy végignézzek családjuk széthullását, szüleik, barátaik mentális és fizikai egészségének leépülését a szögesdrótok árnyékában.

Magyarország kormánya valamiért mégis úgy gondolja, ez rendben van. Szerintünk nincs. A jog és az igazság a mi oldalunkon áll, mi pedig a gyerekekkel vagyunk. A Magyar Helsinki Bizottság évente több száz menedékkérő gyermeknek nyújt ingyenes jogi segítséget és képviseli őket hazai és nemzetközi fórumokon.

A gyermekjogok világnapján fontos megemlékezni arról, hogy 2017 végén Magyarország torzszülött „menekültügyi” rezsimet működtet. A gyerekek állami szintű sanyargatása, jogellenes és embertelen fogvatartása nem csak a történelem, hanem a jelenünk valósága is. Azért dolgozunk itt a Helsinki Bizottságban, hogy a gyerekek ne maradjanak egyedül, és segítséget és reményt kínáljunk nekik. Mert a gyerek az gyerek akkor is, ha menekülni kényszerül.

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr1713325109
süti beállítások módosítása