Helsinki Figyelő

Az Európai Bizottságnak (EB)  küldött levelet a Human Rights Watch és a Magyar Helsinki Bizottság. A levél tárgya a készülő új szabályozás, amely szerint gyakorlatilag minden menekülőt – gyerekeket, betegeket, kínzásáldozatokat is – mindaddig fogva tartanának, amíg jogerősen el nem bírálják a kérelmüket. Ráadásul a rendőrségnek olyan, az ország egész területére érvényes felhatalmazást adnának, hogy minden szabálytalanul belépő külföldit Szerbiába lökhetnének át. A két civil jogvédő szervezet közbelépésre kéri az EB-t.

europaerod_1.jpg

A kormány azzal mentegeti a készülő kirívóan rendőrállami szabályozást, hogy az csak „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben” lehetne alkalmazni. Azt azonban elfelejti hozzátenni, hogy annak fennállását azzal együtt is folyamatosan hosszabbítgatja, hogy azt a valós menekültügyi másfél éve már nem tenné lehetővé. Most éppen 2017. szeptember 7-ig van elrendelve – húzza alá a jogvédők múlt pénteken kelt levele.

Amennyiben a törvényjavaslatot a jelenlegi formájában fogadják el, akkor a kormány a tranzitzónákban bírósági felülvizsgálat lehetősége nélkül tarthatja korlátlanul fogva az összes felnőtt menedékkérőt, a családos menedékkérőket gyerekeikkel együtt és a kísérő nélkül érkező 14 és 18 év közti menekülőket. Egyedül a kísérő nélkül érkező 14 évnél fiatalabb gyerekek kerülnének majd nyitott szállásra, a többiek konténerbörtönökben raboskodnának.

A törvényjavaslat azt is lehetővé teszi, hogy az ország teljes területéről a szerb határhoz kényszeríthessék a hatóságok azokat a menedékkérőket és mindazokat a külföldieket, akik jogszerűtlenül tartózkodnak Magyarországon. A 2016 júliusában elfogadott ún. „8-km-es szabály” hatályát a törvény az ország egész területére kiterjesztené. Ez a regula már eddig is elmérgesítette a szerb-magyar szomszédsági kapcsolatot, nem kell hozzá túlzott képzelőerő, hogy belássuk, a helyzet a kiterjesztéssel tovább fog romlani.

Fontos, hogy „egyenruhások” eddig sem válogattak az erőszakban: megvert, megfélemlített, megalázott emberek számolnak be a velük és társaikkal történtekről. Orvosok gázspray, tomfa, gumibot, kutyák okozta sérüléseket dokumentálnak. Mind a Human Rights Watch, mind a Magyar Helsinki Bizottság élesen bírálta azt a rendszerszintű hatósági erőszakot, amely a menedékkérőket és egyéb migránsokat éri a határkerítés szerb oldalához történő visszakísérések során, magyarul, a Szerbiába történő visszapofozások nyomán. A kormány mindeddig tagad, pedig egyre több az árulkodó jel.

A menedékjogi törvény 2015 augusztusa óta életbe léptetett változásai egyébként is elfogadhatatlan mértékben akadályozzák a menedékkérők hozzáférését a menedékjogi eljáráshoz Magyarországon, de a tervezett változások gyakorlatilag lehetetlenné teszik majd, hogy azok, akiknek szükségük lenne védelemre, előadhassák kérelmüket.

Amennyiben a mostani törvénymódosítást elfogadják, a Szerbián át érkezők menedékkérelmeiket Magyarországon csak egyetlen módon nyújthatják majd be: mégpedig csakis úgy, hogy a szerb–magyar határon lévő két tranzitzóna egyikébe kérnek bebocsáttatást. Ez abszurd módon még az esetleg eredetileg Ukrajna felől érkezőkre is vonatkozik majd. Jelenleg a magyar hatóságok tranzitzónánként hetente csak 25-25 menedékkérőt engednek be, miközben Szerbiában több mint 7000 menekülő várakozik sokszor embertelen körülmények között.

Magyarország 2015 júliusa óta Szerbiát biztonságos harmadik országnak tekinti. Emiatt aztán a határon lefolytatott gyorsított eljárásban benyújtott kérelmek elfogadhatatlannak minősülnek. Így fog történni majd a Szerbiába visszalökött kérelmezőknél is, mármint azon keveseknél, akiknek sikerül a tranzitba bejutniuk.

Ráadásul a törvényjavaslat az elfogadhatatlansági és elutasító döntésekkel szemben benyújtott fellebbezés határidejét is 7 napról 3-ra csökkentené, mindez súlyosan csökkenti a menedékkérők jogorvoslathoz való jogát. A törvényjavaslat szerint a fellebbvitel során nemcsak bírák, de bírósági titkárok is eljárhatnak. A törvényjavaslat arra is kötelezné a menedékkérőket, hogy kifizessék fogvatartásuk költségeit, ha nem kapnak védelmet.

Az Európai Bizottság 2015 decemberében kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a menekültügyi törvény problémái miatt, de erről további információt az Európai Bizottság eddig nem tett közzé. Az Európai Bizottság ez idáig szó nélkül hagyta a Szerbiába kényszerítéssel és bántalmazással visszaküldött menedékkérők ügyét is, noha az kirívóan jogellenes.

Finnország, Olaszország és Csehország már eddig felfüggesztette a Dublini Rendelet alapján történő visszaküldéseket a magyar menekültügyi rendszer rendszerszintű hiányosságai miatt. A gyakorlat ugyanis nem felel meg az EU standardjainak véleményük szerint. Előre borítékolható, hogy a most tervezett „szükségintézkedések” után még több ország tiltja meg a magyarországi átadásokat.

Meglehet, a kormány éppen erre játszik. Csakhogy azt se felejtsük el, az uniós szabályoknak a sorozatos, szándékos és durva megszegése, a viszonosság felmondása súlyos következményekkel járhat majd hazánk uniós helyzetében, megítélésében és finanszírozásában is.

Eljött az ideje annak, hogy – mielőtt Magyarország még kevésbé tenne eleget a nemzetközi és uniós jogi kötelezettségeinek a menedékjog terén – az Európai Bizottság közbelépjen – húzták alá levelükben a Human Rights Watch és a Magyar Helsinki Bizottság.

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr1412296693
süti beállítások módosítása