Helsinki Figyelő

Hivatalos becslések szerint 2015-ben tízezer kísérő nélküli kiskorúnak veszett nyoma Európában. Nagy felelősségünk van abban, hogy a gyerekekkel valóban gyerekekként bánjunk, máskülönben könnyen cinikus bűnözők kezébe lökjük őket.

menekult_gyerek1.jpg

A képen egy szíriai menekült kislány látható, aki a libanoni zaatari menekülttáborban volt 2013-ban

Október végéig idén 8026 gyerek adott be menedékkérelmet Magyarországon, közülük 1202-en kísérő nélküli kiskorúak voltak, vagyis olyan gyerekek, akik szüleik vagy más felnőtt nélkül kényszerültek elhagyni hazájukat. A statisztikák alapján a menekülők közel harmada gyerek, akiknek többsége fiatalabb, mint 14 éves.

Családtól elszakítva

A kísérő nélküli kiskorúak ellátása Magyarországon – a jogszabályok szintjén – európai összehasonlításban is kiemelkedő.  Így fordulhat elő, hogy az integrációs szerződés idei eltörlése óta az övék az utolsó olyan csoport, amely még a menekültként vagy oltalmazottként való elismerés után is számíthat a magyar állam segítségére.

Ha egy menedékkérőről bebizonyosodik, hogy kísérő nélküli kiskorú, akkor őt Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) a menedékjogi törvény alapján a fóti Károlyi István Gyermekközpontban helyezi el. A gyerekeknek a gyámhivatal gyermekvédelmi gyámot rendel ki, akinek az a feladata, hogy végigkísérje az eljárást és védelmezze a kiskorú gyermek jogait.

A kísérő nélküli kiskorúak ügyében a menekültügyi eljárást soron kívül kell lefolytatni, amelynek nem szabad a gyermek jogait sértenie. Ez egy nehéz feladat, mert az eljárásnak egyszerre kell gyorsnak és gyermekbarátnak lennie, vagyis alkalmasnak kell lennie arra, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekeit érvényre juttassa és lehetővé tegye, hogy minden lényeges körülményre fény derüljön.

A BÁH ügyintézőinek más szempontokat is figyelembe kell venniük a döntéskor, mint amikor felnőtt menedékkérő ügyében járnának el. A kiskorúakat például az embertelen bánásmód veszélyén túl akkor sem lehet visszaküldeni származási országukba vagy más államba, ha ott nincsen működő gyermekvédelmi rendszer, amely képes lenne garantálni biztonságukat és jogaik érvényesülését.

Akiket még véd Magyarország

Ha megkapták a státuszt, vagyis Magyarország menekültként vagy oltalmazottként ismerte el őket, a gyerekek bekerülnek a magyar gyermekvédelmi rendszerbe: az állam biztosít számukra szállást, oktatás, egészségügyi ellátást, megfelelő étkeztetést és ruházatot. Ezek nagyon fontos jogok a gyerekeknek és egyben kötelezettségek az állami szerveknek.

Amennyiben egy kísérő nélkül érkező menedékkérő még azelőtt megkapja a nemzetközi védelmet, hogy nagykorúvá válna (tehát betölti 18. életévét), jogosult lesz az utógondozói ellátásra, ami európai szinten is kiemelten magas szintű gondoskodás az állam részéről. Az utógondozói ellátásban részesülők akár 25 éves korukig szállást, lakhatási támogatást és a tanulmányaik folytatásához szükséges támogatást kapnak. Ez garantálja, hogy jogilag nagykorúvá válva ne kerüljenek az utcára, ne maradjanak egyedül egy számukra idegen országban, hanem legyen esélyük újrakezdeni az életet, amelyet derékba tört a menekülésre kényszerítő erőszak.

A sikeres integráció a társadalomnak is elemi érdeke, hiszen csak befogadással, odafordulással és támogatással lehet megakadályozni, hogy a magukat elszigeteltnek, kitaszítottnak érző gyerekek elbukjanak vagy elvesszenek a társadalom számára. Ezért is különösen nagy azoknak a felelőssége, aki kirekesztő szabályokat hoznak és közreműködnek az ellenséges környezet kialakításában.

Mindenek felett

Az uniós tagállamok felkészületlensége és a menekülők jogainak figyelmen kívül hagyása, az ellenséges hozzáállás és kellő információ hiánya oda vezetett, hogy csak 2015-ben a hivatalos becslések szerint tízezer kísérő nélküli kiskorúnak veszett nyoma Európában. Nagy felelősségünk van abban, hogy a gyerekekkel valóban gyerekekként bánjunk, máskülönben könnyen olyan bűnözők kezébe lökjük őket, akik csak a saját önző érdekeiket tartják szem előtt.

Akármit is gondoljunk a menekültváltságról és arról, mi a szerepe egy európai államnak a más kontinensekről érkezők befogadásában, abban talán egyet tudunk érteni, hogy a gyerekek érdekei elsődlegesek. Ők azok, akik nem csak a menekültügyi eljárásban, de az élet más területein is különleges védelemre szorulnak. Az ő segítésük és felkészítésük az önálló életre minden állam és állami szerv alapvető feladata, legyen szó az állam saját polgárairól  menedékkérőkről.   

Szekeres Zsolt

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr2712049509