Helsinki Figyelő

Szerdára nagyszabású konferenciát szervez a Helsinki Bizottság a közérthetőség problémájáról a szabálysértési eljárásban. Mások mellett vendégünk lesz Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke is. A civil szervezetek alkotta munkacsoportunk fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy a szabálysértési eljárás közérthetővé tétele igazságosabbá és hatékonyabbá tenné a mostani költséges és igazságtalan rendszert. 13 pontban most elmondjuk, hogyan kriminalizál feleslegesen és diszkriminál öntudatlanul is a mai szisztéma.

favim_com-32262.jpg

1. 2013-ban és 2014-ben 900–900 ezer körüli szabálysértési szankciót szabtak ki a hatóságok. Tavaly pedig 700 ezer körül alakult a szám. Ebből mintegy 528 ezer végződött helyszíni bírsággal és 114 ezer pénzbírsággal. Noha lehetőség lenne rá, nagy a társadalmi támogatottsága, a fogvatartásnál jóval olcsóbb, ehhez képest elenyésző számban szabnak ki közérdekű munkát. 2014-ben 2524, 2015-ben 1777 alkalommal történt ilyen.

2. Olyan szabálysértési tényállások, amelyek gyakran érintik hátrányos helyzetű csoportok tagjait, jelentős társadalmi erőforrásokat emésztenek fel.

3. A romákat érintő, a közlekedési szabályok kisebb fokú, nem gépjárművezetés közbeni megsértésének üldözése éves szinten a Budapest Intézet számításai szerint 164–464 millió forintba kerül a társadalomnak.

4. A fővárosi hajléktalanokat érintő köztisztasági szabálysértési tényállások üldözése éves szinten 50–83 millió forintba kerül a társadalomnak.

brueghel_id.jpg

5. A tiltott prostitúció üldözése éves szinten 138–203 millió forintba kerül a társadalomnak.

6. A költségek közül kiemelkednek egyrészről az előkészítési és szabálysértési eljárás, másrészről az elzárás költségei: ez a két tétel együttesen a költségek 50–90 %-át teszi ki.

7. A szabálysértési eljárásban érintett hátrányos helyzetű csoportok gyakran nincsenek tisztában az alternatív lehetőségekkel, vagy félreértésekből fakadóan nem élnek azokkal.

8. A legtöbben összekeverik a közmunkát és a közérdekű munkát, ezért esnek el az átváltás lehetőségétől.

kopni_tilos2.jpg

9. A legtöbb elzárásra ítélt szabálysértő nincs tisztában azzal, hogy a közérdekű munkát a munkaidején kívül kell ledolgoznia, és nem kell jövedelem-kiesésétől tartania.

10. Sok szabálysértő az elzárás ideje alatt elesik a munkahelyétől, nem tud kapcsolatot tartani a családjával – így amikor kikerül, még rosszabb helyzetben lesz, mint korábban, és nagyobb eséllyel esik vissza.

11. Sokszor a szabálysértési elzárás alatt változtatják át a korábbi pénzbüntetéseket, így nincs lehetőség az alternatív szankciókkal való megváltásra, és emiatt sok szabálysértő – miközben nem bűnelkövető – akár 1–1,5 évig is börtönben lehet.

12. A szabálysértési eljárás racionalizálásával, a közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének nem gépjárművel elkövetett eseteinek alternatív szankcióval büntetése estén 58–443 millió forintot, a köztisztasági szabálysértési tényállások esetén 12–76 millió forintot, míg a tiltott prostitúció szabálysértése esetén pedig 53–184 millió forintot lehetne megtakarítani.

tilos.jpg

13. Ha valaki nem fizeti meg a szabálysértési bírságot, azt a bíróság szabálysértési elzárásra változtatja át. 2012 óta egységesen ötezer forintra egy börtönnapot számítanak. Miközben egy napnyi fogvatartás átlagosan nyolcezer forintjába kerül az államnak, amelyhez még nincsenek hozzászámolva a bírósági és eljárási költségek. A Helsinki Bizottság azt javasolja, hogy a napi tétel tízezer forint legyen, így felére csökkenne a szabálysértési elzárások miatti börtönterhelés, amely négy év alatt több mint a háromszorosára nőtt.

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr3511985560
süti beállítások módosítása