Helsinki Figyelő

Múlt nyáron indítottunk polgári pert Kocsis Máté polgármesterrel szemben, mert keresetlen és igaztalan szavakkal támadta a II. János Pál pápa téren tanyázó „népvándorlókat”. A zaklatási perben a Fővárosi Törvényszék holnap hirdet ítéletet.

ha_teve3.jpg

Miért pereltük be Kocsis Mátét és a Józsefvárosi Önkormányzatot?

A tavalyi menekültügyi krízis eszkalálódása idején, 2015. augusztus 4-én Kocsis Máté józsefvárosi polgármester nyilvános Facebook-oldalán azt írta, hogy a II. János Pál pápa téren a „népvándorlók […] őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak”. Polgármester nem uszíthat a véleménynyilvánítás szabadságának álarca mögé bújva. Ezért úgy döntöttünk, bepereljük őt. A Helsinki Bizottság személyiségi jogi perben követeli, hogy Kocsis Máté és az általa képviselt önkormányzat a nyilvánosság előtt kérjen bocsánatot a polgármester bejegyzése miatt, és ismerje el: megsértette a migránsok emberi méltóságát, s ezzel a hatályos magyar törvényeket is. 

Mit is jelent ez esetben az, hogy „zaklatás”?

2003 óta nem csak a büntetőszabályok, hanem az esélyegyenlőségi törvény is tiltja a zaklatást, vagyis azt az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartást, amely az érintett személynek meghatározott tulajdonságával (pl. nemével, bőrszínével, nemzetiségével, anyanyelvével, fogyatékossága vagy éppen társadalmi helyzetével) függ össze, „és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása”. A zaklatás tényét az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) vagy bíróság állapíthatja meg. 

Miért nem migránsok perelik Kocsist, miért a Helsinki Bizottság?

Kocsis Máté talán úgy gondolta, nem kockáztat az uszító hangnemmel, hiszen a magyarul nem beszélő, kiszolgáltatott menedékkérők között nem lesz senki, aki gyűlöletkeltő kijelentésével szemben jogorvoslatot keres egy hosszadalmas, aprólékos polgári jogi perben. Csakhogy a törvény lehetővé teszi civil szervezeteknek, hogy a nagyobb csoportokat érintő jogsértésekkel szemben a köz érdekében maguk forduljanak bírósághoz. Így tettünk mi is, vagyis közérdekű igényérvényesítőként vagyunk felperesek a perben. 

Mi a gondunk Kocsis mondataival? Azok nem férnek bele a véleménynyilvánítás szabadságába?

A helyszínről készült tudósítások és a közterület-felügyelet vezetőjének nyilatkozatai alapján egyértelmű, hogy a téren tartózkodó menedékkérők nagy száma és ellátatlansága ellenére sem volt számottevő rendbontás a téren. (A közterület-felügyelet vezetője lopásról például egyáltalán nem tett említést, és az állítólagos késelésről is csak annyit mondott, arról „voltak információk”.)

De még ha nem is állt volna ilyen gyenge lábakon a polgármester bejegyzése, ha lettek volna is komolyabb incidensek, a menedékkérőket egyéni magatartásuktól függetlenül megbélyegző, a velük szembeni előítéletek erősítésére, gyűlölet felkorbácsolására alkalmas, durván általánosító kijelentések akkor is elfogadhatatlanok lettek volna. Néhány nappal a bevándorlók elleni indulattól fűtött brutális szegedi támadás után az ilyen beszéd különös felelőtlenség egy közhatalmat gyakorló személytől.

A véleménynyilvánítás, persze, alkotmányos alapjog. Ahogyan az emberi méltóság védelme is. A Helsinki Bizottság csak kivételes esetekben tartja elfogadhatónak valamilyen nyilvános megnyilvánulás büntetőjogi szankcióját. Itt azonban mi nem is azt akarjuk. A migránsok és menekülők emberi méltóságának védelmében az esélyegyenlőségi törvény adta kereteken belül a polgári jog eszközével kívánjuk elérni a polgármester és az önkormányzat normaszegésének megállapítását. 

De hát más felelős politikus is mondott már hasonlót. Velük nem történt semmi.

Ez többnyire igaz, noha önmagában ez még nem menti a zaklatókat. A közbeszédet egyébként az ilyen perek és a bírói gyakorlat is alakíthatná. Van azért néhány példa arra, hogy politikusokat marasztaltak el kisebbségi csoportok zaklatásáért. Helsinki Bizottságnak például hosszas, öt éven át tartó eljárásban sikerült jogerősen megállapíttatni: Répás József kiskunlacházai polgármester megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és megvalósította a zaklatás tényállását, amikor egy tüntetésen meg több cikkben tett gyalázkodó megjegyzéseket a cigányokra. 

Mit várunk a holnapi bírósági ítélettől?

Arra számítunk, hogy a Fővárosi Törvényszék kimondja: a józsefvárosi politikus megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és megvalósította a zaklatás tényállását, amikor Facebook-oldalán gyalázkodó megjegyzéseket tett a menekülőkről és migránsokról.

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr2411939207