Helsinki Figyelő

Zaklatta a romákat a kiskunlacházai polgármester, amikor tüntetés szervezett és cikkeket írt ellenük. Zaklatta a melegeket a rendőrség, amikor mondvacsinált ürügyekkel nem engedélyezte felvonulásukat. Vajon zaklatta-e a menedékkérőket Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester, amikor valótlanságokat állított róluk, és megbélyegezte őket? November 8-án kiderülhet.

papa_ter.jpg

Miközben a zaklatás a köznyelvben leginkább szexuális abúzust jelent, amely a nemi erőszak előszobája vagy tán már maga a nemi erőszak, addig a hazai jog mást ért a fogalom alatt. A Btk. szerint zaklató az a személy, aki „abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja”, megfenyegeti, valamint „azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be”.

De 2003 óta nem csak a büntetőszabályok, hanem az esélyegyenlőségi törvény is tiltja a zaklatást, vagyis azt az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartást, amely az érintett személynek meghatározott tulajdonságával (pl. nemével, bőrszínével, nemzetiségével, anyanyelvével, fogyatékossága vagy éppen társadalmi helyzetével) függ össze, „és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása”. 

Az elmeszelés nehézségei

A zaklatás tényét az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) vagy bíróság állapíthatja meg. Ezt azonban egyáltalán nem könnyű elérni. Az sem egyszerű vállalkozás, hogy a hátrányos megkülönböztetést kimondják, de hogy egy-egy magatartásról, nyilvános megnyilatkozásról egyértelműen bebizonyosodjék, célja vagy hatása a megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása lenne, felettébb ritkán fordul elő.

zaklatas1.jpg

Az EBH idei közleményeit tanulmányozva például csak egyetlen olyan 2016-os döntésre bukkantunk, amelyben az eljárás alá vont szereplőt jogerősen elmarasztaló, zaklatást kimondó határozat született. Egy közlekedési társaságot marasztaltak el, amelynek egyik buszsofőrje a középső ajtónál azért nem engedte fel babakocsival a gyerekes családot, mert az utasok cigányok voltak. További egy esetben pedig megegyezés született a felek között a határozat előtt. Ebben az ügyben éppen a Helsinki Bizottság képviselte közérdekű igényérvényesítőként a fővárosi hajléktalanokat, akiket a panasz alapjául szolgáló adatgyűjtés eredménye szerint a rendőrök sokszor rutinszerűen igazoltatnak pusztán vagyoni és társadalmi helyzetük miatt.

Az EBH elmarasztaló határozatait gyakran támadják meg bíróság előtt. A rendőrségnek például így sikerült megsemmisíttetni azt a döntést, hogy a hatóság zaklatásként értékelte, amikor rendőrök munkájukat végző köszörűs cigányokat szégyenítettek meg. Ugyanakkora bíróság helybenhagyott egy tavalyi határozatot, amely olyan céget marasztalt el, amelyik szakszervezeti tagságuk miatt vegzálta munkavállalóit. 

A polgármester nem cigányozhat

Az eljárás, különösen, ha a hatóság döntését bírósági felülvizsgálat követi, nagyon el tud húzódni. A Helsinki Bizottság közérdekű igényérvényesítőként, majd beavatkozóként vett részt egy öt évig tartó eljárásban. A Kiskunlacháza polgármestere elleni fellépésünk végül Répás József elmarasztalásával zárult. A bíróság jogerősen is kimondta, hogy a politikus megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és megvalósította a zaklatás tényállását, amikor egy tüntetésen és több cikkben  tett gyalázkodó megjegyzéseket a cigányokról.

zaklatas2_repas_kiskunlachaza.jpg

A Répás és az EBH közt folyó közigazgatási per több fordulatot élt meg. A jogvita tárgya az volt, hogy zaklatásnak minősül-e a polgármester beszéde, amelyben a város roma lakosait tette felelőssé egy 15 éves lány brutális meggyilkolásáért. 2008. november 28-án arról szónokolt, hogy „Kiskunlacházán nincs helye az erőszaknak, nincs helye a bűnözőknek, Kiskunlacházán elég volt a romaerőszakból! […] Most már nem hagyjuk, hogy ellopják a javainkat, megverjék az időseket és meggyalázzák a gyermekeket. Ma még mi vagyunk többen.” Később hasonló tartalmú írásai (Most már tényleg elég volt!; Hány Olaszliszka kell még?) jelentek meg az önkormányzat lapjában.

Azóta kiderült, a tüntetés és a cikkek apropójául szolgáló kegyetlen kéjgyilkosságot nem romák követték el. Az ügyben indult büntetőeljárás során ártatlanul letartóztatott gyanúsítottakat kártalanították.

Répás megnyilatkozásai zaklatásnak minősültek, mert a roma hovatartozással összefüggésben ellenséges, megfélemlítő és támadó környezetet alakítottak ki a helyi roma lakossággal szemben ahelyett, hogy az indulatokat Répás felelős polgármestertől elvárhatóan csökkenteni próbálta volna. Fontos, hogy a jogerős ítélet világossá tette, a polgármester nyilvános megnyilvánulásai nem csak döntéshozatal során nem tekinthetők magánvéleménynek, hanem például akkor sem, amikor az önkormányzat szervezte népgyűlésen szónokol vagy az önkormányzat lapjába ír. 

A melegeknek is jár a korrekt hatósági eljárás

Egy másik esetben nem az EBH-hoz fordultunk, hanem közvetlenül a bírósághoz. Reméltük, rövidebb idő alatt végezhetünk. Itt is, éppúgy, ahogyan a hatóság előtt, a panaszosnak kell a hátrányt vagy annak veszélyét valószínűsíteni, illetve azt is, hogy az a védett tulajdonsága miatt történhetett. Az alperesnek pedig vagy azt kell bizonyítania, hogy a a panaszos által állított körülmények nem álltak fent, vagy azt, hogy nincs ok-okozati összefüggés a védett tulajdonság és a hátrány között.

pride_budapest2.jpg

Ügyfelünk a Háttér Társaság a Melegekért volt. 2011-ben a BRFK a közlekedés ellehetetlenítése miatt megtiltotta a Meleg Méltóság Menetének megtartását. A tiltást akkor a bíróság hatályon kívül helyezte, mert úgy látta, hogy a BRFK érvei nem megalapozottak. Ennek ellenére egy évvel később a BRFK ismét megtiltotta az ugyanarra az útvonalra bejelentett felvonulást, mégpedig gyakorlatilag szóról-szóra ugyanazokkal az indokokkal. Ráadásul a két esemény között több olyan rendezvény megtartását tudomásul vette az 1000 körüli résztvevőre tervezett Budapest Pride-éval nagyjából azonos útvonalra, amelyen lényegesen többen vettek részt. Ilyen volt pl. a 2012. januári békemenetet, amelyen több mint százezren vonultak fel. A rendőrség szerint az nem okozott olyan forgalmi problémát, mint az LMBTQ emberek éves demonstrációja.

A Fővárosi Ítélőtábla aztán jogerősen kimondta: szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést és zaklatást valósított meg a rendőrség, amikor megtiltotta a Budapest Pride felvonulást. Megállapította, hogy a BRFK a Háttér által képviselt csoportokat hátrányosan különböztette meg, velük szemben szexuális irányultságuk miatt kedvezőtlenebb bánásmódot alkalmazott, mint más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekkel szemben. A BRFK ezen túl zaklatást követett el, mivel hozzájárult a melegek és más szexuális irányultságú kisebbségek számára megalázó, ellenséges, megfélemlítő környezet kialakulásához, illetve megerősödéséhez. A bíróság hangsúlyozta: a hatósági döntések mintául szolgálnak a társadalom tagjainak, és a megkülönböztető módon tiltó rendőrségi döntés jelentősen felerősítheti a melegekkel szemben amúgy is fennálló ellenségességet, amely az ellentüntetésekben is testet ölt. 

Polgármester nem migránsozhat

A tavalyi menekültügyi krízis eszkalálódása idején, 2015. augusztus 4-én Kocsis Máté józsefvárosi polgármester nyilvános Facebook-oldalán azt írta, hogy a II. János Pál pápa téren a „népvándorlók […] őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak”. A kiskunlacházai ügy során is megállapítást nyert: a polgármester nem uszíthat a véleménynyilvánítás szabadságának álarca mögé bújva. Ezért úgy döntöttünk, bepereljük őt.

kocsis-mate-fidesz.jpg

A helyszínről készült tudósítások és a közterület-felügyelet vezetőjének nyilatkozatai alapján egyértelmű, hogy a téren tartózkodó menedékkérők nagy száma és ellátatlansága ellenére sem volt számottevő rendbontás a téren. (A közterület-felügyelet vezetője lopásról például egyáltalán nem tett említést, és az állítólagos késelésről is csak annyit mondott, arról „voltak információk”.)

De még ha nem is állt volna ilyen gyenge lábakon a polgármester bejegyzése, ha lettek volna is komolyabb incidensek, a menedékkérőket egyéni magatartásuktól függetlenül megbélyegző, a velük szembeni előítéletek erősítésére, gyűlölet felkorbácsolására alkalmas, durván általánosító kijelentések akkor is elfogadhatatlanok lettek volna. Néhány nappal a bevándorlók elleni indulattól fűtött brutális szegedi támadás után az ilyen beszéd különös felelőtlenség egy közhatalmat gyakorló személytől.

Meglehet, Kocsis Máté úgy gondolta, nem kockáztat az uszító hangnemmel, hiszen a magyarul nem beszélő, kiszolgáltatott menedékkérők között nem lesz senki, aki gyűlöletkeltő kijelentésével szemben jogorvoslatot keres. Csakhogy a törvény lehetővé teszi civil szervezeteknek, hogy a nagyobb csoportokat érintő jogsértésekkel szemben a köz érdekében maguk forduljanak bírósághoz. Így tettünk mi is.

A Helsinki Bizottság személyiségi jogi perben követeli, hogy Kocsis Máté és az általa képviselt önkormányzat a nyilvánosság előtt kérjen bocsánatot a polgármester bejegyzése miatt, és ismerje el: megsértette a migránsok emberi méltóságát, s ezzel a hatályos magyar törvényeket is. Ítélethirdetés november 8-án várható.

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr3511845421