Helsinki Figyelő

A külhoni magyarokra vonatkozó faramuci és elképesztően laza szabályok miatt az elhalt embereknek nem szűnik meg automatikusan a választójoguk, és kis furfanggal akár szavazhatnak is" a mostani népszavazáson. Gogol világa feltámad az illiberális Magyarországon.

walking_dream.jpg

Az október 2-iki kényszernépszavazáson a külhoni magyarok is szavazhatnak. A magyarországi lakhellyel nem rendelkező határon túli nemzettársaink kiváltságos helyzetben vannak, mert ők levélben is szavazhatnak. Az állam feltűnően előzékeny velük szemben, különösen a magyar lakcímmel rendelkező, de külföldön élőkhöz képest, akik előzetes egyeztetés után csak a külképviseleteken adhatják le voksaikat. De most nem a nyilvánvaló választási diszkrimináció a témánk.

Mindeddig (hétfő, 14:15-ig) 266 240 külhoni választópolgárt regisztráltak. A népszavazásra levélben, ügyfélkapun és online is regisztráltathatják magukat. Személyes megjelenésre nincs szükség, és más külhoniak személyes adatainak birtokában meglehetősen könnyű visszaélni, magyarán csalni mások választójogával.

De a legtöbben külföldi honfitársaink nem most, hanem az előző, két évvel ezelőtti országgyűlési választáson vetették fel magukat a választási névjegyzékbe. Merthogy a törvény szerint aki a 2014-es országgyűlési választások előtt vagy azóta regisztrált, továbbra is szerepel a levélben szavazók névjegyzékében. És 10 éven át rajta is maradnak. Csakhogy arról Romániában, Szerbiában vagy Dél-Afrikában lakó magyar választópolgárról, aki ez idő alatt meghal, a magyar hatóságoknak aligha van tudomásuk, a központi nyilvántartó nem tudja törölni őt a névjegyzékből. Ahogyan az elhunyttól sem várható el, hogy a túlvilágról „szóljon” a szomorú eseményről, és kezdeményezze törlését a névjegyzékből.

Vagyis a gyakorlatban, ha a külhoni választópolgár halott, attól még választói joga életben marad. És nem is kell különösebb fantázia ahhoz, hogy megsejtsük, milyen technikákkal lehet az abszurd helyzettel visszaélni. A magyar hatóságok automatikusan postázzák ugyanis a szavazási levélcsomagot az egykor megadott külföldi címre.

S hogy mekkora mértékű problémáról van szó? 2014-ben összesen 231 864 külhoni vetette fel magát a névjegyzékbe. Vagyis a mostani határon túl szavazó 87 százaléka. Évi 0,8%-os halálozással számítva ez két év alatt legkevesebb 3710 embert jelenthet. Tíz év alatt pedig alsó hangon 18–20 ezret.

Most arról az elképesztő eshetőségről ne is beszéljünk túl sokat, hogy valakit például többszörös rablógyilkosságért ítélnek el és tiltanak el a közügyektől országában, de attól még a magyar országos választásokon és népszavazásokon vígan részt vehet.

A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatója hanyag előkelőséggel így fogalmaz: „A levélben szavazás tisztasága – ellentétben a szavazóhelyiségben történő szavazással, ahol elsősorban a szavazatszámláló bizottság feladata a szavazás törvényességének biztosítása – a választási szervek és a választópolgár együttes felelőssége. A választópolgárnak felelős magatartást kell tanúsítania a szavazólap kitöltésekor, a szavazási iratok postázásakor.”

Csak az nem világos, hogy ilyen zavaros helyzetben hogyan lehet korrekten megállapítani az összes választópolgár számát, amely pedig az érvényesség szempontjából kulcsfontosságú lenne. Jelen esetben – ha tömeges választási csalással nem számolunk – ez a rendezetlenség a referendum érvénytelenségéért szurkolóknak kedvez, hiszen a halottak többnyire nem tudnak szavazni. Ettől még mi, jogvédők az ország demokratikus működése szempontjából kulcsfontosságú választási szabályok zavarosságát különösen nagy gondnak tekintjük.

Ezek szerint nem csak érvénytelen kérdésről szavazunk majd október első vasárnapján, de szoros eredmény esetén még azt sem tudhatjuk biztosan, hogy érvényes volt-e referendum. Íme, egy újabb érv amellett: hogy a mostani országos népszavazáson voksoljunk minél többen érvénytelenül!

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr4511697221