Helsinki Figyelő

Mi tegyen egy itt működő és adózó multi, ha sürgősen és rövid időre szüksége van, mondjuk, szakképzett varrónőkre, szabókra? Hozza ide a kihasználatlan kapacitásait, „vendégmunkásait” más országokból? Vagy várjon, míg lesz hadra fogható magyar munkaerő? Esetleg reménykedjen, hogy 15-20 éven belül megfordulnak a negatív hazai demográfiai trendek? A kormány tanulságos eligazítást tartott, mi a teendő. Hadd értse, akinek értenie kell.

dragy.jpg

Dr. Agy az új gazdasági mechanizmust magyarázza

Múlt héten kínos magyarázkodásba bonyolódott a kormány és személyesen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Történt, hogy a Népszabadság beszámolt ún. „harmadik országbeli” (vagyis Unión kívüli) vendégmunkások itteni alkalmazásáról. A Nógrád megyei Szügyre Mexikóból, Oroszországból és Szerbiából verbuválták a varrónőket. Az írásból nem derül ki, hányan is vannak az autóponyvát gyártó multi cég más üzemeiből Magyarországra átirányított külföldiek, csak azt tudni, egyelőre három hónapig maradnak.

Mindez, a globális gazdaságban teljesen mindennapos eset akkora megütközést keltett a nyári uborkaszezonban, hogy Varga miniszter úgy érezte, feltétlenül meg kell szólalnia.

Múlt szerdán először az állami hírügynökségnek „magyarázta el a mechanizmust”. Ezek szerint a kormány határozott lépéseket tesz azért, hogy a Magyarországon egyre inkább tapasztalható munkaerőhiány ne legyen akadálya a gazdasági növekedésnek. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége javaslatára hivatkozva kitért arra is, hogy igény esetén biztosítani kell a harmadik országból érkező szakképzett munkaerő hazai foglalkoztatását. Emiatt azonban senkinek nem kell aggódnia, hogy elveszti az állását, hiszen csak azon szakmákról van szó, amelyekben nincs elegendő számú, megfelelően képzett hazai munkaerő.

Ez a nyilatkozat egy normálisan működő nyilvánosságban aligha vert volna különösebb hullámokat. Csakhogy a kormány másfél éve mindent elkövetett annak érdekében, hogy a migránsokkal, bevándorlókkal és menekültekkel kapcsolatos bejelentésekre hisztérikusan reagáljon a sajtó és a közvélemény. Mint kit bögöly csípett, úgy szisszentek fel.

kankan.jpg

Pedig a miniszter nem mondott itt mást és többet, mint amit Magyarország külpolitikai stratégiájából átemelt az Orbán Viktor által szignált, ma is hatályos migrációs stratégia: „A hazai népességfogyás és alacsony foglalkoztatottság mellett a növekedést, az újraelosztást, a nyugellátás fenntarthatóságát a képzett munkaerő ellenőrzött bevándorlása is segítheti”. Ugyanitt az is olvasható: „Bár továbbra is fontos a magyar munkaerő védelmét biztosítani, hazánk gazdaság és munkaerő-piaci igényeit alapul véve, ugyanakkor különös tekintettel a magyar munkaerő egyes szektorokban fokozottabban jelentkező kivándorlására, szükséges a további migráns munkaerő fogadása. Ez főként a szakképzett és szakképzetlen fizikai, valamint a felsőfokú szellemi munkaköröket érinti, ezekben a szegmensekben mutat növekvő tendenciát az egyes munkaerő-piaci szektorokban fellépő tartós hiány.”

A kormányhatározattal elfogadott stratégia persze semmit számít az idegenellenes kormánypropagandához képest, amely szerint mindenféle migráció eleve rossz, a „külföldi migránsok” pedig nem tisztelik a kultúránkat, potenciális terroristák és molesztálók, valamint el akarják venni a magyarok munkáját. Vargát a sajtó jelentős része (ki kárörömmel, ki olvasási nehézségekkel küszködve) úgy értelmezte (félre), hogy „Bevándorlókat hívna Magyarországra a kormány”.

A minisztérium kénytelen volt ráébredni, hogy eggyel korábbi brosúrából dolgozott. Még aznap A migráció továbbra sem megoldás a munkaerőhiányra című közleményben takartak fel a hivatalos kormányállásponthoz: „Varga Mihály számos alkalommal egyértelművé […], hogy nem támogatja szakképzetlen, írástudatlan bevándorló tömegek behozatalát Európába, ezzel ugyanis nem lehet megoldani az unió munkaerő-piaci problémáit. […] A nemzetgazdasági miniszter tehát nem kívánja illegális bevándorlók betelepítését.”

macskassy-gyula-az-oreg.jpg

Mindezt megfejelték a szokásos dezinformálással: „a német nagy cégek mindössze 54 bevándorlót foglalkoztatnak annak ellenére, hogy Németországba tavaly 1,5–2 millió migráns érkezett, és Európába idén már több mint 230 ezer. Nagyon kevés migráns kap munkát, és ennek nemcsak az alacsony képzettség és a nyelvismeret hiánya az oka, hanem az is, hogy nem hajlandóak részt venni a szakképesítési programokban.”

A közleményben szereplő „migránsok” valójában menedékkérők lehetnek. Tavaly Európai Unió országaiban Eurostat adatai szerint összesen 1,32 millió kérelmet adtak be. Ennél nyilvánvalóan kevesebb menedékkérő érkezhetett, hiszen például ebbe a nagy számba beleértendő a Magyarországon beadott 177 ezer kérelem, amelyek többségénél, tudjuk jól, az eljárások túlnyomó többségét meg kellett szüntetni, mert a kérelmező továbbment és másutt is védelemért folyamodott. Tehát semmiképpen sem 1,5–2 millióra, hanem konzervatív becsléssel mintegy 1 millióra tehetjük az Unió területére tavaly érkező menedékkérők számát. Ebből is következik, hogy 1,5–2 millió új menekülő nem jelent meg Németországban. Ugyan az Eurostat adatai szerint is sokan voltak tavaly, de nem érték el a félmilliót, a számuk 477 ezer volt.

Mégis honnan veszi a minisztérium, hogy csak 54 „bevándorlót” foglalkoztatnak a nagy cégek? Egy felmérésből, amelyet a Frankfurter Allgemeine Zeitung ismertet. Csak az a gond, hogy nem egészen úgy, ahogyan azt Varga minisztériuma teszi. Az eredeti írásban ugyanis az szerepel, hogy tőzsdén jegyzett 50 legnagyobb cégnél – legalábbis az adatot szolgáltató többségükben – mindössze 54 menekült van állandó, teljes idejű állásban. De az is kiderül, hogy különféle képzésekben ugyanezeknél a cégeknél 3090-en vesznek még részt. Ez, persze, sokkal kevesebb, mint arra számítottak és mint amit szeretnének.

A magyar közlemény szerint ennek mások mellett az az oka, hogy a „bevándorlók/migránsok” (értsd menekültek) „nem hajlandóak részt venni a szakképesítési programokban”. Ilyet azonban a FAZ cikke nem mond, már csak azért sem, mivel arról ír, hogy 300 ezer álláskereső menekültet tartanak nyilván Németországban. A kis- és középvállatoknál lehetőséget kapó fiatal menekültek esetében pedig nagyon jó tapasztalatokról számoltak be: 18 hónap alatt jól megtanultak németül és behozták képzettségi hátrányaikat.

halhatatlansag2.jpg

A magyar tárca közleménye tényként tálalja azt a közkeletű, hamis elképzelést is, hogy a „bevándorló tömegek” szakképzetlenek és írástudatlanok. Noha a bevándorlók nyilvánvalóan nem azok. Magyarországi felmérések is igazolták, hogy a valóságosan létező bevándorlók (akik legálisan, munkavállalási vagy tanulási céllal tartózkodnak itt), különösen a harmadik országokból érkezők jóval iskolázottabbak (34,7%), mint a magyar átlag (16,1%). És az Unión kívülről érkező bevándorlók a munkaerőpiacon is aktívabbak (56,4%), mint a magyar állampolgárok (49%).

De ami talán még meglepőbb: a „migránsoknak”, „megélhetési bevándorlóknak” titulált menekülők sem képzetlenek. 2015 tavaszától őszéig Görögországba érkező szíriai menekülőkről (akik jelentős része aztán Magyarországon keresztül Németországba jutott) készült reprezentatív ENSZ-felmérés szerint 5-ből 4-en 35 év alattiak, 43%-nak egyetemi diplomája, további 43%-nak pedig középfokú végzettsége van. Az arányok állampolgári csoportonként változnak, de az semmiképpen sem igaz, hogy a menekültek általában írástudatlanok vagy képzetlenek lennének. A legszegényebbek, legiskolázatlanabbak jellemzően nem tudnak eljutni Európába.

Varga Mihály és apparátusa tehát egy napon belül visszatalált ahhoz a kormányzati zagyvalékhoz, amelyet nap nap után tálalnak fel a magyar közönségnek.

Azért a megrovás nem maradt el a bizonytalankodó Vargának. Lázár János miniszter egy nappal később világossá tette: „nem tudjuk összkormányzati szinten elfogadni az NGM javaslatait. Nincsen szükség vendégmunkásokra, amíg nem rendeződik a hazai emberek helyzete. A kormány célja, hogy feltárja az erőtartalékokat, ami lehet küzdelmesebb, mint bárkit behívni. Mindenkinek segítenünk kell, senkit sem hagyhatunk az út szélén.”

Aki tehát amiatt izgult, hogy mexikóiak fogják majd kitúrni állásából, megnyugodhat. Mint ahogy az is, aki attól tartott, migrációs kérdésekben józanabb hangra vált a kormány. Aki viszont ezekhez a fogós kérdésekhez méltó, ésszerűbb hozzáállást szeretne a népszavazás lázában égő magyar államtól, úgy látszik, még várnia kell egy darabig.

Zádori Zsolt

(A képek az 1960-as évek magyar animációs filmjeiből valók.)

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr368883246