Helsinki Figyelő

Történetünk hőse, Laci a Helsinki Bizottság ügyfeleiből lett összegyúrva. Most múlt 18 éves, érettségire készül, de nagy bajban van. Büntetlen előéletű, rendőrrel sose volt dolga, viszont rablással vádolják. A törvény és a józan ész szerint kerülhetett volna ugyan házi őrizetbe, mégis előzetes letartóztatását rendelték el. Szokásosnak mondható mindez, még akkor is, ha ennek a borsos árát nemcsak ő, hanem az egész társadalom fizeti.

mhb_ptd_egyben_10-80.jpg

 

laci_racsos_tortenete_1.jpg

 

mhb_ptd_10.jpg

Laci vagyok. Suliba járok, otthon is minden rendben. Kérditek: akkor meg miért vagyok börtönben? Ugyan erőszak nem volt, de két haverommal elvettük egy srác pólóját. Már látom, hülyeség volt. Néhány nap múlva vissza is adtuk. A rendőrök meg az ügyész azt mondta, alapos a gyanúja, hogy csoportos rablást követtünk el. A bíróság előzetes letartóztatásba helyezett, vagyis bevarrtak a börtönbe. Azt mondják, hogyha szabadon maradok, meghiúsíthatom a büntetőeljárást. Sokan vannak itt hozzám hasonlók. Rögtön látni, ki az, aki még csak vár az ítéletre, mert annak nincsen kincstári rabruhája.

mhb_ptd_20.jpg

Már az elején volt ügyvédem, kirendelt, persze. Az előzetes meghallgatáson láttam először. Nem tudott semmit az ügyemről, tárgyalás közben futotta át a papírokat. Későn szóltak neki. Csak annyit mondott a bírónak, hogy mivel büntetlen az előéletem, meg fiatal vagyok, jobb lenne, ha szabadlábon védekeznék.

mhb_ptd_30.jpg

Az ügyész meg arra hivatkozott, hogy jobb, ha lefognak bennünket, mert még megfélemlítenénk a tanúkat, pedig ennek semmi jele nem volt. A bíró neki hitt inkább, a védőm érveiről szót sem ejtett.

mhb_ptd_40.jpg

Utána az ügyvéd azt mondta: ez a szokás, a bírók „nem akarnak hibázni”, és szinte mindig az ügyész indítványát fogadják el. Csak nagyon indokolt esetben mondanak nemet, de úgy látszik, az enyém nem ilyen.

mhb_ptd_50.jpg

Mondjuk, azt nem értem, miért nem rendeltek el inkább házi őrizetet. Úgysem tudnám megfélemlíteni a tanúkat, nem igaz? Ez lett volna mindenkinek a legjobb, az államnak se kerülne annyiba, mint a fogva tartásom. Minden három nyomkövetős lábpereccel töltött nap úgyis csak egy börtönnapot ér majd a jogerős büntetésnél.

mhb_ptd_60.jpg

Időről időre hosszabbítgatták az előzetesemet, noha a nyomozás öt hónap alatt lezárult. Utána is hiába fellebbeztünk, mindig elutasítottak. Pedig minden bizonyítékot összegyűjtöttek már, vagyis az eljárást már akkor sem tudtam volna meghiúsítani, ha akartam volna. 

mhb_ptd_70.jpg

Az ügyvédem, akit közben már megfogadtunk, azt mondta: nagyon sajnálja, de ebben sincs semmi különös, így szokott ez lenni. Többnyire embertelenül zsúfolt zárkákban voltam. Napi egy óra séta, ha összejött. Egyébként meg még a heti háromszori fürdés idején hagyhattam el a zárkát. Egyéb „zárkán kívüli program” semmi. Azt mondták, „forduljak Strasbourghoz, ha nem tetszik”. Még az is lehet, hogy megteszem.

mhb_ptd_80.jpg

13 hónapot voltam fogva tartva, ebből 8 hónapot biztosan teljesen értelmetlenül. Most szabadulok. Nincs még ítéletem, de végre megkapom a lábperecem. Tudja valaki, miért kellett erre ennyit várni?

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr518830994
süti beállítások módosítása