Helsinki Figyelő

Ha kihágást követsz el, jó eséllyel szabálysértési bírságot kapsz. Ha nem tudsz fizetni, börtönbe zárnak. Mi van, ha inkább ledolgoznád? Lehetőség van rá. Bár az, mint a Helsinki Bizottság kutatásából kiderül, inkább csak elvi.

kozerdeku_munka.jpg

István kőművesként dolgozik vidéken, hét gyereke van. Közlekedési szabálysértést követett el, a rendőr rajtakapta. 40 ezres bírságról kézbesítették ki neki a határozatot. Ennyit ő nem tud fizetni. A hátoldalán ott volt a tájékoztató, hogy „közérdekű munkával” megválthatja. Hősünk el is ment az önkormányzathoz, hogy jött „ledolgozni a büntetést”. A „tanácsnál” mondták neki, náluk most nincs „közmunkára lehetőség”. Istvánnal a börtönben találkoztunk. Nem értette, mit szúrt el.

Az első volt, persze, maga a kihágás, a KRESZ-t mindenkinek üdvös betartani. A második az volt – típushiba, olykor még a bírók is elkövetik –, hogy a közérdekű munkát összekeverte a közmunkával. Előbbit kellett volna kérnie, no, nem az önkormányzatnál, és ez a harmadik hiba, hanem a területileg illetékes kormányhivatal foglalkoztatási osztályán.

2013-ban és 2014-ben 900–900 ezer körüli szabálysértési szankciót szabtak ki a hatóságok. Tavaly pedig 700 ezer körül alakult a szám. Ebből mintegy 528 ezer végződött helyszíni bírsággal és 114 ezer pénzbírsággal. Noha lehetőség van rá, nagy a társadalmi támogatottsága, a fogvatartásnál jóval olcsóbb, ehhez képest elenyésző számban szabnak ki közérdekű munkát. 2014-ben 2524, 2015-ben 1777 alkalommal történt ilyen. A Magyar Helsinki Bizottság megvizsgálta, mi az oka ennek. 

Bírságolni drágább, de bejáratott

Leginkább a szegényeknél a bírságolás gyakran végződik fogvatartással, mert a szabálysértő képtelen fizetni. Napi ötezer forintjával üli a bírság összegét, vagyis például egy 40 ezer forintost 8 napos elzárással lehet „törleszteni”. Mivel átlagosan a fogvatartás napi 8 ezerbe kerül az adófizetőknek, egy ilyen elzárás összesen 64 ezer forintot emészt el. A bírságolás tehát nem éri el a célját, és még drága is. Ehhez képest a közérdekű munka sokkal praktikusabb megoldásnak tűnik, hiszen a szankció nemhogy pénzt vesz el, de éppenséggel értéket termel. Már ha éppen van  értelmes közérdekű munka.

Szabálysértési szankciót Magyarországon ma rengetegféle hivatalos személy kiszabhat a halőrtől a NAV-osokon át egész a bíróig. A legismertebb közülük mégis talán a rendőr. 2013-ban 114, 2014-ben 75 alkalommal állapítottak meg közérdekű munkát, ehhez képest 119 237, illetve 118 675 esetben szabtak ki pénzbírságot. A Helsinki Bizottságnak 2015-ben végzett kutatása során az egyik rendőr interjúalany ezt a csekélyke számot azzal magyarázta, hogy a helyszíni bírság és a pénzbírság is „ledolgozható”, vagyis átváltoztatható közérdekű munkára, ezzel szemben a kiszabott közérdekű munka csak elzárásra változtatható át. 

Kutyaszorítóban

Nyilván, ez a fajta szankció sok erőforrást követel (a munka felügyelete, védőital, eszközök biztosítása és azok épségének megóvása), de úgy tapasztaltuk nem csak ez az oka annak, hogy a hatóságok nem élnek vele. A döntések jelentős részét meghallgatás nélkül hozzák, illetve a felajánlott munka az eljárás alá vont személynek nem megfelelő.

A szegény és iskolázatlan szabálysértők gyakran még abban az esetben sem tudják a pénzbírságukat „ledolgozni”, ha szeretnék.

A határidők is szorosak, nem egységes, hogy a megadott határidők naptári vagy munkanapokat jelentenek (pl. büntetésként kiszabott közérdekű munkánál 3 munkanapon belül kell bejelentkezni az illetékes munkaügyi kirendeltségen, de 15 naptári nap áll rendelkezésre a foglalkoztathatósági szakvélemény beszerzésére). A rendőrségtől, bíróságtól kapott tájékoztatások sem mindig segítik az elkövetőt abban, hogy közérdekű munkával megváltsa a pénzbírságot – különösen igaz ez a helyszíni bírság nyomtatványára, amely nagyon kevés információt tartalmaz, és gyakran az is nehezen olvasható. Nagyon fontos lenne, hogy a kihágása miatt bíróság elé kerülő elkövető számára egyértelmű legyen, hol kell jelentkeznie, és nem túlzott elvárás az sem, hogy a határozaton szerepeljenek az illetékes állami foglalkoztatási szerv elérhetőségei. Mi például próbáltuk telefonon kideríteni, melyik is lenne a megfelelő hatóság, de ez nekünk, diplomás embereknek sem ment könnyen.

Hasonlóan vélekedett erről az Országos Bírósági Hivatal a szabálysértési törvény módosításáról szóló előterjesztésében 2012-ben: „Sok esetben az elkövetőnek aránytalanul kevés ideje marad arra, hogy a pénzbírságot határidőben megfizethesse, illetve határidőben jelentkezhessen a meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkával való megváltására: például a jogerő megállapításához, valamint a jogerős határozat kézbesítéséhez objektíve szükséges idő miatt. A jogban általában járatlan elkövetők számára sok esetben az sem világos, hogy a pénzbírság megfizetésére nyitva álló határidőt mely kezdőnaptól kell számítani, nem ismert számukra, hogy ha a bírságot közérdekű munkával kívánják megváltani, úgy e célból hol kell jelentkezniük, továbbá előfordult, hogy adminisztratív okok miatt az átváltoztatás iránti indítvány megtételét követően észlelte csak a szabálysértési hatóság, hogy a bírság befizetése már a bírósági indítvány megtételét megelőzően megtörtént. A bíróságok tapasztalata szerint felesleges eljárási költségeket okoz az, hogy a meg nem fizetett bírság átváltoztatására irányuló eljárások mintegy 20%-ban az elkövetők a tárgyalás előtt a pénzbírságot, helyszíni bírságot megfizetik.” 

Kizáró tényezők egyben bezáróak is

Ha az elkövető eljutott a megfelelő hatósághoz, arról nyilatkoztatják, rendelkezik-e „a közérdekű munka végrehajtását kizáró tényezővel”, vagyis fogyatékos, kórházi ellátásban részesül, legalább 12 hetes terhes, illetve 16 évesnél fiatalabb volt az elkövetéskor. Ám amennyiben elfogadjuk, hogy a közérdekű munka sokak számára kedvezőbb, mint a bírság megfizetése vagy a szabálysértési elzárás, a közérdekű munkából kizárt csoportok abszurd módon rosszabb helyzetbe kerülhetnek, mint azok, akik nincsenek a közérdekű munka végrehajtásából kizárva, hiszen nekik nem marad más esélyük, mint megfizetni a bírságot.

A szabálysértési törvény értelmében esetükben (kivéve a fiatalkorú elkövetőket) elzárásnak sincs helye, nem lehet elzárni ugyanis azt, aki fogyatékossággal él, illetve kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, a várandósság tizenkettedik hetét elérő nőt, a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülőt vagy gyámot, illetve a fogyatékos, vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, gondozást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodó embert. Így a bírság meg nem fizetése esetén adók módjára végrehajtható, a végrehajtás költségei pedig az elkövetőt terhelik.

Ha valaki még 16. életéve betöltése előtt követ el kihágást, az akkor sem végezhet közérdekű munkát, ha már időközben betölti.

Fizess, hogy dolgozhass

Újabb akadály a „közérdekű munkás” előtt foglalkoztathatósági szakvélemény beszerzése 15 munkanapon belül. Nem csak a rövid határidő, hanem a költségek miatt is. Egy efféle tanúsítvány két évig érvényes, 3300 Ft-ba kerül és a delikvens maga fizeti. Érdekes módon a büntető ügyben kiszabott közérdekű munkához kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény költségeit az állam állja.

Az elkövetővel folytatott konzultáció alapján a kormányhivatal foglalkoztatási osztálya jelöli ki a foglalkoztatót. Budapesten kellő mennyiségben vannak ilyenek, vidéken azonban nem. Ha nem tudnak megfelelő munkát biztosítani, a szabálysértőnek 30 naponta (egészen az elévülés beálltáig, két évig) kell jelentkeznie. Ez azt jelenti, hogy szélsőséges esetben 24-szer kell jelentkezni, mondjuk, egy öt napos közérdekű munka elvégzése céljából. Elvileg, persze, az elkövető is kereshet foglalkoztatót (pl. közeli gyermekjóléti intézmény, egyház), de azt is a foglalkoztatási osztály hagyja jóvá.

A közérdekű munka végrehajtásának adminisztrálása jelentős munkateherrel jár, becsléseink szerint egy fővárosi hivatalban ez napi 6-10 órányi többletfeladatot jelent. A feladatok elvégzéséhez sok esetben a hivatalok további státuszt nem kaptak, a meglévő személyi állomány látja el ezt a plusz feladatot is.

A fogvatartottaknak esélyük sincs a közérdekű munkát végrehajtani tekintettel a szoros határidőkre, és arra, hogy büntetés-végrehajtási intézetben vannak elhelyezve. Igen gyakran a kiszabott pénzbírságról szóló határozatot sem kapják meg, csak a szabadulás előtt tudják meg, hogy még jó pár napot/hetet bent kell tölteniük. Így nem ritka a sokhónapos, vagy akár egy évnél hosszabb elzárás sem. A joggyakorlat nem egységes, a fővárosban nyugszik a közérdekű munkára jelentkezés határideje, ha elzárást tölt az elkövető, tapasztalataink szerint azonban vidéken nincs ez mindenütt így.

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr918775544

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A helyszíni bírság Magyarországon 2018.07.26. 07:57:00

A mai napon több reggeli műsor foglalkozott azzal a hírrel, ami szerint a rendőrség civil autóval állítja meg a szabálysértőket, és részükre a helyszínen helyszín bírság kerül kiszabásra. A műsorvezetők rendre azt állították, hogy lehet hogy nem valósR…