Helsinki Figyelő

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa már 2011-ben számos olyan problémát nevesített, amely visszaköszön idén is. Ismét téma a nők esélyegyenlőségének hiánya, a gyűlölet-bűncselekményekkel és a családon belüli erőszakkal szembeni erőtlen állami kiállás vagy a romák diszkriminációja. Ezzel együtt most már a menekülőkkel szembeni durva állami fellépés számít a legégetőbb hazai emberi jogi problémának. A 221 Magyarországnak címzett ajánlásból 37 foglalkozik a témával.

roszke2.jpeg

A magyar sajtóban gyakorlatilag teljesen visszhang nélkül maradt Magyarország emberi jogi helyzetének átfogó, többfordulós vizsgálata az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában. A készülő jelentés vitájára május 4-én került sor. Pedig a Universal Periodic Review (UPR – egyetemes időszakos felülvizsgálat) egy olyan egyedülálló mechanizmus, mely valamennyi ENSZ-tagállam emberi jogi helyzetét áttekinti ötévenként. A felülvizsgálati rendszert a 2006-ban elfogadott reformcsomag részeként vezették be. Egyik ki nem mondott célja annak a gyakori vádnak a kivédése volt, hogy az ENSZ emberi jogi mechanizmusai addig csak néhány, főleg fejlődő ország emberi jogi helyzetét vizsgálják alaposan, a fejlett, nyugati országok gyakran elkerülik az ellenőrzést, pedig ott is akadnak problémák bőven. 

Az alapelgondolás nem volt rossz, de a tárgyalások végén egy alaposan felhígított eljárást fogadtak el, amelynek az egyik leggyengébb pontja éppen az, hogy a civil szervezetek nem vehetnek részt közvetlenül az adott ország felülvizsgálatában, nem is intézhetnek közvetlenül kérdéseket a vita során a kormányküldöttségekhez. Álláspontjukat csak írásban fejthetik ki. Ebből az ENSZ Emberi Jogi Főbiztos Hivatala összefoglalót készít, és csak ezt hozzák nyilvánosságra. Viszont ez is erősebb intézményes részvételt biztosít a civileknek, mint bármilyen más nemzetközi eljárás. A magyar felülvizsgálatban így a Helsinki Bizottság is megfogalmazhatta kritikáit, amely visszaköszönt mind a főbiztosi összefoglalóban, mind a vita során. 

A vizsgálat további alapját a kormány által benyújtott nemzeti jelentés, illetve a többi érdekelt, köztük a nemzeti emberi jogi hivatalok jelentései képezik. Az Emberi Jogi Tanácsban lezajló vita egyik célja éppen az, hogy az kormányok képviselőit szembesítse a civilek kritikájával, illetve hogy emlékeztessen a korábban vállalt kötelezettségekre is. A felülvizsgálat során a kormányt a Trócsányi László igazságügyi miniszter által vezetett küldöttség képviselte. 

Legfontosabb problémák 

A magyar kormányt az előzetes várakozásoknak megfelelően erőteljesen bírálták a menekültek, menedékkérők és migránsok helyzete miatt. A legtöbb ajánlás is ezen a területen érkezett. A felülvizsgálat során különösen éles ellentét volt a konzekvensen migránsválságról beszélő küldöttség, és a menekültügyi terminológiát helyesen használó hozzászólások között. 

A kormányküldöttség igyekezett rendészeti kérdésként, főként az emberkereskedelemmel szemben meghozott lépésként, illetve az EU külső határainak védelme érdekében tett intézkedésnek beállítani a határzárat és a tranzitzónákat. Ezekről igyekezett a valóságoshoz képest jóval kedvezőbb képet festeni. A kormány számára komoly presztízsveszteséget jelentett továbbá az is, hogy a menedékkérők helyzetén kívül a másik két prominens probléma a civil szervezetekkel való bánásmód és a bírói függetlenség hiányosságai voltak. 

Trócsányi bevezetőjében kiemelte, hogy az előző, 2011-es felülvizsgálat óta eltelt időszakban számos fontos intézkedésre került sor, beleértve az új Alaptörvény elfogadását és az új büntető törvénykönyvet. Ratifikáltuk a Kínzás elleni Egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvét is, a nemzeti kínzásmegelőző mechanizmus hazai szerve az ombudsmani hivatal lett. Szót eltett továbbá a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) két új egyezményének ratifikálásáról, illetve a nők elleni erőszakról szóló Isztambuli Egyezmény aláírásáról. Részletesen szólt az új Alaptörvény rendelkezéseiről, illetve az elfogadásának módja miatt kapott kritikákról is. Beszélt az emberi jogi koordinációs bizottság felállításáról, az egyenlő bánásmód érdekében hozott intézkedésekről, a holokauszttagadás új büntetőjogi tényállásáról is. 

A miniszter akut migrációs válságról beszélt, amelyben a kormánynak meg kell találnia a kényes egyensúlyt a nemzetközi humanitárius jog előírásainak betartása, illetve a közrend fenntartása között. Az egyetlen kapcsolódó megjegyzése az emberkereskedelem megelőzésére tett intézkedésekre vonatkozott, azt érzékeltetve ezzel, hogy ez a probléma egyetlen fontos aspektusa. 

Ajánlások katalógusa

A felülvizsgálatban résztvevő tagállamok részéről számos elismerés, bírálat és ajánlás érkezett az emberi jogok magyarországi helyzetéről. Nagy számban javasolták további nemzetközi emberi jogi instrumentumok ratifikálását, így migráns munkások jogairól szóló egyezményt (ICRMW), az eltüntetett személyek jogairól szóló egyezményt (ICPPED), a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvét a panaszok elfogadásáról (OP-CRC-IC), a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kiegészítő jegyzőkönyvét (OP CESCR), az ILO 189. számú egyezményét, és végül az Európa Tanács nők elleni erőszakról és családon belüli erőszakról szóló Isztambuli Egyezményét. 

Többen javasolták a belső törvények nemzetközi emberi jogi standardokhoz történő további közelítését, a Kínzás elleni Egyezmény monitoring mechanizmusa pénzügyi támogatásának növelését, illetve emberi jogi indikátorok kidolgozását és elfogadását is. 

A civilszervetekkel való konzultáció biztosítására hívta fel a figyelmet Svájc, Csehország, és az Egyesült Királyság, kiemelve, hogy megfelelő időt kell biztosítani a törvénytervezetekre való reagálásra. Anglia továbbá külön szólt arról, hogy az információszabadságról szóló törvény kidolgozása és végrehajtása során az áltáthatósággal foglalkozó szervezetekkel folyamatosan konzultálni kell. Ausztrália sürgette, hogy a politikai hovatartozásuk vagy külföldi pénzügyi támogatottságuk miatt egyetlen civil szervezet se válhasson célponttá. Németország sürgette az emberi jogvédők helyzetével foglalkozó ENSZ-jelentéstevő ajánlásainak végrehajtását, Írország pedig a jogvédők ellen elkövetett visszaélések gyors és független feltárását. A Norvég Civil Alapot ért durva kormányzati támadássorozat után nem lehet véletlen, hogy éppen Oslo javasolta, miszerint el kell törölni minden olyan adminisztratív és jogi akadályt, amely korlátozza a jogvédők munkáját, és biztosítani kell azt, hogy a civil szervezetek szabadon és mindenféle szükségtelen korlátozástól mentesen végezhessék munkájukat. Ugyanő szólt arról is, hogy biztosítani kell a szabad és korlátozásmentes hozzáférést a pénzügyi támogatásokhoz, beleértve a külföldről érkezőket is. 

Svédország sürgette a médiatörvény Velencei Bizottság által is jelzett hiányosságainak rendezését. A médiára vonatkozó jogszabályokat összhangba kell hozni a vélemény- és szólásszabadságra vonatkozó nemzetközi standardokkal. Franciaország, Csehország és Japán támogatta a média pluralizmusának biztosítását, függetlenségét, és hogy elláthassa alapvető ellenőrző funkcióját. Az Egyesült Államok javasolta az átláthatósági törvények felülvizsgálatát, az információs joggal foglalkozó parlamenti biztos posztjának visszaállítását, az információigénylés költségeinek eltörlését, valamint azon hatósági hatáskörök szűkítését, amelyek alapján a közérdekű adatokhoz való hozzáférést korlátozhatják. 

A migránsokkal, menedékkérőkkel és menekültekkel kapcsolatban különösen nagyszámú kritika és ajánlás érkezett. Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a menedékkéréshez való jog mindenki számára biztosított legyen, és hogy a non-refoulement (az embertelen körülmények közé visszaküldés tilalma) elvét tiszteletben tartsák. Az ország területéhez való hozzáférést nem szabad büntethetővé tenni (lásd a nyár óta hatályos a határzáras bűncselekményeket), a menedékkérelmeket érdemi módon és egyenként kell elbírálni. A menedékkérők és menekültek büntetés-végrehajtási intézményekben történő fogva tartását meg kell szüntetni. Vissza kell vonni a menekültekről szóló törvény, a Btk. és a büntetőeljárási törvény azon rendelkezéseit, amelyek ellentétesek Magyarország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel. A menedékkérőkkel és migránsokkal kapcsolatos intézkedéseket a nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban kell meghozni. Kerülni kell az aránytalan erő alkalmazását a migránsokkal és menedékkérőkkel szemben. Összességében javítani kell a magyar menekültügyi rendszeren, és átfogó nemzeti akciótervet kell kidolgozni annak érdekében, hogy a menedékkérők és menekültek jelenlegi igen nehéz helyzetén enyhítsünk. Az eljárásoknak érthetőnek, áttekinthetőnek kell lenniük, és biztosítani kell a hatékony jogorvoslathoz való jogot is. A határrendészet körében elkövetett túlkapásokat, beleértve a honvédség és mások által alkalmazott aránytalan erőhasználatot haladéktalanul és pártatlanul kell kivizsgálni. 

uzenjuk_budapestnek2.jpg

A nők helyzetével kapcsolatban többen sürgették a nemek közötti egyenlőtlenség felszámolásának szükségességét, illetve a családban és társadalomban berögződött nemi sztereotípiák felszámolását, átfogó törvény elfogadását a nemi erőszakról (gender based violence). Namíbia, Pakisztán, Algéria és Franciaország sürgették a nők közéletben és döntéshozatalban való részvételének növelését. Szlovénia támogatott egy átfogó, emberi jogokon alapuló nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia elfogadását is. Több hozzászóló sürgette a roma nőkkel szembeni diszkrimináció felszámolását (Ausztria, Banglades, Lettország, Bosznia). Szükség van a nőkkel szembeni erőszak valamennyi formájának büntethetővé tételére, a nemi erőszak CEDAW-ajánlásoknak (ez egy fontos ENSZ-egyezmény) megfelelő definíciójára, és az Európa Tanács Isztambuli Egyezményéhez való csatlakozásra is. Portugália ezen túlmenően azt ajánlotta, hogy a kormány fogadjon el nemzeti akciótervet az ENSZ BT 1325. sz. Határozatának (Nők, béke és biztonság) végrehajtására. 

A gyermekek testi fenyítésének valamennyi formáját tiltani kell, és alternatív fegyelmezési módszereket kell tanítani. Vissza kell állítani a fiatalkorúak bíróságát, és a büntethetőség legalsó korhatárát valamennyi bűncselekmény esetében 14 évre kell emelni. Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a gyermekkorú elkövetők társadalomba történő visszaintegrálása érdekében. 

A faji megkülönböztetés felszámolásának sürgetése keretében számos ajánlás érkezett a romák elleni diszkrimináció felszámolására, különös tekintettel az oktatásban, az egészségügyi ellátásban, a munkaerőpiacon, a lakhatásban illetve a szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén. Spanyolország ezen túlmenően azt is javasolta, hogy a kormány fogadjon el további programokat, és szánjon több pénzügyi forrást a roma nők és gyermekek helyzetének javítása érdekében. 

Nagyszámú ajánlás érkezett a gyűlöletbeszéddel és a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatban is. Határozott intézkedéseket kell tenni a gyűlöletbeszéd elítélésére, és minden szükséges lépést meg kell tenni a faji megkülönböztetéshez kapcsolódó erőszak felszámolása érdekében. Be kell szüntetni a migránsellenes kampányokat és gyűlöletkeltést is. További lépésekre van szükség a gyűlöletbeszéd nyilvános elítélése érdekében, és az emberi jogi oktatást erre a területre is ki kell terjeszteni. 

A szexuális beállítottság és nemi identitás témakörében átfogó stratégia és akcióterv elfogadásának szükségességét hangsúlyozta Ausztrália, Chile, Görögország és Kolumbia is. A családok védelméről szóló jogszabályokat módosítani kell annak érdekében, hogy a család definíciója bővüljön (Brazília). 

A börtönök túlzsúfoltságát enyhíteni kell, és az előzetes letartóztatások időtartamát szintén csökkenteni kell (Törökország). 

A bírói függetlenséggel összefüggésben az Alkotmánybíróság függetlenségének biztosítására hívta fel a figyelmet Svédország, valamint, hogy ne kerüljön sor politikai nyomásgyakorlásra az ítélethozataloknál. Az ENSZ bírói függetlenségre vonatkozó alapelveinek végrehajtását biztosítani kell, és vissza kell vonni minden olyan rendelkezést, amely az Alkotmánybíróság joghatóságát korlátozza. Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki a fékek és ellensúlyok rendszerének erodálása miatt, ami jogtalan előnyhöz juttatja a kormánypárthoz közelálló köröket. 

A gazdasági, szociális és kulturális jogok terén a marginalizált nők munkapiachoz való hozzáférésének javítását támogatta Dél-Korea, különös tekintettel a fogyatékos, roma és migráns nőkre. Kisebbségi nyelveken is minőségi oktatást kell biztosítani (Románia). Az emberi jogi oktatást, különösen a gyermekek jogairól szólót, be kell venni a közoktatásba. 

A fogyatékkal élők helyzetével kapcsolatban Litvánia javasolta a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az értelmi fogyatékkal élők szavazati joga biztosított legyen. A fogyatékkal élő gyermekek számára biztosítani kell az integrált oktatási rendszert. Spanyolország sürgette, hogy a kormány tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy a fogyatékkal élők egészségügyi vonatkozású döntéseire a fogyatékos személy információkon alapuló beleegyezésével kerüljenek sorra. 

Tóth Orsolya

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr198734220