Helsinki Figyelő

Finnország legfelső közigazgatósági bíróságának április huszadikai döntése értelmében az északi országból egyetlen menedékkérőt sem lehetne visszaküldeni Magyarországra, mert a menekültügyi eljárásban és a befogadási feltételeknél rendszerszintű problémák vannak nálunk. A finn ítélet szerint hazánk a menedékkérőknek nem biztonságos.

kiutasitas.jpg

A felsőbírósági ítélet kötelező az összes finn bíróságra nézve, vagyis ha a helsinki kormány a Dublin III rendeletre hivatkozva mégiscsak megpróbálna Magyarországra visszaküldeni bármely menedékkérőt, aki korábban nálunk is folyamodott védelemért, az átadás végrehajtását egyik finnországi bíróság sem engedélyezné.

A precedensértékű döntés egy afgán állampolgár ügyében született, akit Finnország kiutasított, mert korábban nálunk is menedéket kért, amit Magyarország el is ismert, és a Dublin III rendelet alapján készen állt a menedékkérő visszavételére.

A finn felsőbíróság az ítéletében elsősorban az Európa Tanács emberi jogi biztosának két Magyarországgal szemben futó strasbourgi peréhez benyújtott beavatkozói jelentését, illetve az európai Menekültügyi Információs Adatbázis (AIDA) országjelentését vette figyelembe. (Ez utóbbit a Magyar Helsinki Bizottság készítette.) A finn döntés támaszkodott még számos, más uniós tagállam nemzeti bíróságán született ítéletre, amely eseti jelleggel vagy általánosan is megtiltotta a „dublini átadást” Magyarországnak.

Az ítélet a legnagyobb problémát abban látja, hogy a magyar menekültügyi eljárást és a befogadási körülményeket rendszerszintű hiányosságok jellemzik.  A kérelmezők esetében Magyarország nem folytat le érdemi menekültügyi eljárást, hanem általános gyakorlat szerint tisztességes vizsgálat nélkül kiutasítja őket, leginkább – mint ahogy az afgán férfi esetében is ez fenyegetett – Szerbiába. A magyar kormány deklarációja ellenére déli szomszédunk nem biztonságos a menedékkérőknek, már csak azért sem, mert az afgán férfit nagy valószínűséggel a szerbek is továbbküldenék érdemi vizsgálat nélkül. A láncvisszaküldésnek pedig könnyen lehet az a következménye, hogy az üldözött ember anélkül kerül vissza származási országába, hogy bárhol érdemben megvizsgálták volna kérelmét.

Az eljárási bizonytalanságokat növeli és a kérelmező kiszolgáltatottságát fokozza, hogy a kérelmezők jogi tájékoztatását és segítését a magyar állam korlátozza. Így Finnország legfelső közigazgatósági bírósága nem találta garantáltnak, hogy az afgán kérelmezővel szemben Magyarország nem sérti meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének és az Európai Unió Alapjogi Chartájának kínzást tiltó rendelkezéseit. Ezért a férfi menedékkérelmét nem Magyarországon, hanem Finnországban kell megvizsgálni.

Mint fentebb írtuk, a mostani döntés precedensértékű. Valójában azonban a finn felsőbíróság korábban már több ilyen kötelező érvényű ítéletet hozott, a finn menekültügyi hatóság ennek ellenére továbbra is megpróbálkozik a „dublini átadásokkal” Magyarországra.

Finnországból 2015-ben összesen 14, idén januárban és februárban 1 külföldi került vissza Magyarországra a Dublin III rendelet alapján.



A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr468661750
süti beállítások módosítása