Huszonhat év után szeptember 15. után országunkban megszűnt a menedékjog. Magyarország nem csak nem ad védelmet a hozzá fordulóknak, és be sem engedi őket területére, és akik mégis bejutnak ide, őket statáriális eljárásban utasítják el, büntetik meg. Sokan vélik úgy, ami most a menekülőkkel a „senkiföldjének” titulált szerb–magyar és a Sinistra körzetnek nyilvánított Dél-Alföldön tesznek, az a magyar polgárok érdekében történik, de legalább is a változásokhoz nincsen különösebb közünk. Tévednek. A helyzet az, hogy az új, viszolyogtató törvényi rendelkezések és felhatalmazások ellenünk, országlakosok ellen is irányulnak, továbbrombolják az állam szabályok uralta és kiszámítható működést, lezüllesztik a jogalkalmazó szerveket, önkényesen korlátozzák szabadságjogainkat. A Magyar Helsinki Bizottság összefoglalja, mi változott, mi romlott el, kedd óta, hogyan működik a „letérített jog”.
A Helsinki Bizottság a Menedék Migránsokat Segítő Egyesülettel szerdán közös állásfoglalásban bírálta az új igazságtalan és embertelen menekültügyi szabályozást, valamint a hatóságok gyakorlatát. Ahogyan írtuk: „A feltorlódó sokaságban – okkal – nőni fog a feszültség.” Azóta könnygázt és vízágyút is bevetettek a határnál rekedt külföldiek ellen. A közvéleményt most leginkább ez izgatja. Az ügyről közleményt adtunk ki.
Fontosnak tartjuk azonban azt is, hogy a figyelem előtt rejtve maradó, de tömegek sorsát alapvetően befolyásoló változásokról is véleményt nyilvánítsunk. Így a szerdai közös nyilatkozathoz kiegészítésül „hibalistát” készítettünk: melyek azok a pontok az új regulákban, amelyek a leginkább sértik a más jogszabályokban garantált, legalább is deklarált jogokat.