Helsinki Figyelő

Látszatra olajozottan működik a kormány menekültelhárító gépezete. Naponta tucatjával ítélik el és utasítják ki a határzárat tiltottan átlépőket.  Szuperál a szerb határnál felhúzott elfogadhatatlansági gumifal is: akivel nincsenek ott kiskorú gyerekei, annak nem sikerül átverekedni magát a konténeres ügyintézésen, és azon nyomban visszapattan a biztonságos harmadik országnak nyilvánított Szerbiába. Csakhogy múlt héten történt egy s más, amely ad némi reményt a menekülőknek és a jogrendszerünkért aggódóknak.

belgradi_park.JPGEllátják a bajukat. Menekülők egy belgárdi parkban egy hónapja

A szeptember 15-től működő új menekült-elhárító rendszerre első napokban a röszkei „tranzitzónánál” nehezedett a legnagyobb nyomás. A kormány hónapok óta azt ígérte, hogy az ország „rendes kapuin”, a határátkelőhelyeken belépő menedékkérőket „természetesen” majd be fogják engedni az országba, és kérelmüket tisztességesen fogják elbírálni, „mint eddig is”. A határzár és annak büntetőjogi védelme néhány napra elhitették a menekülők ezreivel, hogy csakis a tranzitzónán keresztül vezethet már az útjuk. Ehhez képest keserűen kellett tapasztalniuk, hogy a röszkei konténeriroda napi 70–100 kérelmet hajlandó átvenni, és a kisgyermekkel érkező családosokon kívül mindenkinek a kérelmét néhány óra alatt elfogadhatatlannak nyilvánítják a magyar hatóságok, és a leforrázott külföldieket rövid úton visszadobják a kerítés elé. Ráadásul úgy dobják vissza őket, hogy az elfogadhatatlanság miatti elutasítás mellé még kiutasító döntés is jár, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az egész EU területére nem léphetnek be 1–3 évig.

Az első napon az önkéntes jogi segítők igen nehezen fértek hozzá a kérelmezőkhöz, a tranzitzónába a hatóságok csak azokat engedték be, akik előzetesen, még Szerbiában beszereztek az ügyféltől meghatalmazást. (A Helsinki Bizottság két családot tudott segíteni az első napon, őket tekintettel arra, hogy kisgyerekeik voltak, rövid időn belül a Vámosszabadiban lévő nyitott befogadó állomásra szállították át.) Az új éra második napján – tökéletesen jogellenesen – már ezeket az ügyvédeket sem engedték be. Az is rontott a helyzeten, hogy egy nap múlva a szerb hatóságok úgy döntettek, nem engednek a menekülők közelébe magyar ügyvédeket, csak a sajtó és karitatív szervezetek munkatársait. Hogy ennek mi volt azt értelme, ma sem tudjuk.

Hiába voltak jelen a Helsinki Bizottság munkatársai és ügyvédei, a magyar hatóságok megakadályozták, hogy akár jogi tanácsadás, akár érvényes meghatalmazás birtokában belépjenek a kafkai konténerben tartózkodó ügyfeleikhez. A menedékkérők napokig mindenféle jogi segítség nélkül maradtak egy olyan eljárásban, amely annyira újnak számított, hogy maguk az ügyintézők is akkor tanulták.

Konténeres ügyintézés

A Helsinki Bizottság ügyvédeinek végül az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság közbenjárásával és rendkívüli fondorlatossággal sikerült két alkalmi ügyfélre szert tenni. Két bangladesi fiatal férfi általános meglepetésére megfellebbezte a menetrendszerűen náluk is megállapított elfogadhatatlanságot. Mint utóbb kiderült, szeptember 15. óta ők voltak az egyetlenek, akik a várható hosszas fogvatartás lehetősége ellenére kitartottak és bírósághoz fordultak. Rajtuk kívül még öten voltak olyanok, akik nem nyugodtak bele a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) döntésébe. Csakhogy idővel ők is elálltak a fellebbezéstől. Döntésükben fontos szerepet játszhatott, hogy a bíróság végzéséig a tranzitkonténerben kellett maradniuk, és ha igazat adnak nekik, akkor még utána is, egészen a BÁH új határozatának megszületéséig. (Ez egyébként a Helsinki Bizottság szerint ilyen körülmények között nem egyéb, mint jogellenes fogvatartás.) Közben érkeztek a hírek, hogy a szerb–magyar-határon rekedt tömegeknek szabad az út Horvátországon át. Ez is rombolta a konténerben fogottak eltökéltségét, mert úgy tűnt, a kurázsi miatt elveszíthetik életük nagy lehetőségét, pontosan azt, amiért elindultak.

Végül csak a mi két bangladesi ügyfelünk maradt, őket Kovács Tímea és Pohárnok Barbara képviselte a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon folyó felülvizsgálati eljárásban A bírósági személyes meghallgatás körülményei különlegesek voltak: az ügyfelek kint a határon a konténerben, az ügyvédek és a bíró a bíróság belvárosi épületében, a tárgyalótermi hallgatóság pedig bírókból állt.

Ügyfeleink felülvizsgálati kérelme arra vonatkozott, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a BÁH elfogadhatatlansági döntését, és kötelezze új eljárásra a hivatalt. Az új szabályok nem teszik lehetővé, hogy a bíróság maga döntsön a menedékkérelmek elfogadhatóságáról, így a BÁH döntését a bíróság nem változtathatja meg. Ezzel együtt a bíróság alaposnak tartotta a kérelmeket, hatályon kívül helyezte a BÁH döntéseit és új eljárásra kötelezte a menekültügyi hatóságot.

Nem mindenkinek biztonságos

A BÁH szeptember 15-én arra hivatkozott, hogy a kormányrendelet értelmében Szerbia biztonságos harmadik országnak számít a menedékkérőknek, így nyilvánvalóan ügyfeleinknek is. Csakhogy a hatóságnak az ő személyes vonatkozásukban is bizonyítania kellett volna ezt, márpedig ezt nem tette meg. A bíróság indokolása szerint a tényállás tisztázása körében nem elegendő általánosságban arra hivatkozni, hogy Szerbia a kormányrendelet értelmében – mint EU-tagjelölt állam– biztonságos harmadik országnak minősül hanem a hatóságnak be kell szereznie és a kérelmezőkkel ismertetni kell a naprakész országinformációkat, többek között az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) a friss országinformációját, amelyet a magyar törvények alapján is minden esetben értékelni kell. Ezen túl a bíróság kitért arra is, önmagában az a tény, hogy egy ország ratifikálja a lényeges nemzetközi egyezményeket, még nem jelenti „biztonságosságát”, ahhoz azok gyakorlati alkalmazását kell vizsgálni, de ez sem történt meg. (Szerbiában például 29 ezer kérelmező közül 18 fő jutott védelemhez. Menekültügyi rendszere nem működik, ezért egyetlen más uniós tagállam és az UNHCR sem tekinti biztonságosnak.)

A bangladesi kérelmezők terhére értékelte a BÁH azt is, hogy Szerbiában nem kértek menedékjogot. A bíróság szerint azonban mindez nem alapozza meg, hogy ettől még szomszédunk biztonságos ország számítana. (Ügyfeleinket – ahogyan más sok-sok tízezernyi menedékkérőt is – a szerb hatóságok arra szólították fel, hogy 72 órán belül hagyják el az országot.) Senkit nem lehet visszafordítani olyan országba, ahol kínzás vagy megalázó bánásmód fenyegeti, illetve olyanba sem, amely továbbadná ilyen országoknak. Erről előzetesen meg kell győződni. A BÁH ezt sem tette megA módosított menekültügyi törvény mindössze három napot engedélyez a külföldinek arra, hogy nyilatkozzon arról, az ő esetében az adott ország (jelen esetben Szerbia) nem minősül biztonságos harmadik országnak. A hatóság ezt a rövid időt sem biztosította a menedékkérőknek, és bangladesi ügyfeleink kérelmét már aznap elfogadhatatlannak nyilvánította. Mindezt a bíróság most „súlyos, az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésnek” találta. A bíróság kiemelte azt is, hogy a menekültügyi hatóságnak az általa beszerzett országinformációkat a kérelmezővel ismertetnie kell, a kérelmező számára a nyilatkozattételre (a vélelem megdöntésére) rendelkezésre álló három nap csak azt követően kezdődhet el, hogy a hatóság a kérelmező rendelkezésére bocsátotta azokat az országinformációs bizonyítékokat, amelyek alapján a biztonságos harmadik ország fogalmát alkalmazni kívánja.

Ahogyan arra is felhívta a BÁH figyelmét, hogy biztosítani kell, hogy a kérelmezők jogi képviselői érdemben részt vehessenek az eljárásokban.

Van, amikor a kormány szerint sem biztonságos

Jó hír az is, egyik menedékkérő ügyfelünk esetében a szegedihez hasonló érvelést alkalmazott e héten már a debreceni bíróság is. Eszerint sem elegendő, hogy a kormány biztonságosnak tekinti Szerbiát.

A múlt hét fontos fejleménye volt még, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága három, a Helsinki Bizottság ügyvédje által képviselt menedékkérő ügyében megállapította: Magyarország jogellenesen tartotta fogva őket. A szomáliai, utóbb Magyarország által nemzetközi védelemben (oltalmazott státusz) részesített menedékkérőket illegális határátlépés miatt azonnal kiutasították Szerbiába, mivel Szerbiából lépték át a határt. A strasbourgi bíróság kiderült, a szomáliai menedékkérők esetén a magyar menekültügyi hatóság még a menedékjogi eljárás és fogvatartás kezdetén megállapította, hogy menedékkérelmük nem minősül elfogadhatatlannak, és Szerbia nem minősül biztonságos harmadik országnak. Az eset külön érdekessége és aktualitása, hogy a strasbourgi bíróság eljárásában a magyar kormány azzal is érvelt, hogy ahhoz, hogy Szerbia menekültügyi szempontból biztonságos harmadik országnak minősüljön, déli szomszédunknak több törvényi feltételnek is meg kell felelnie, így annak is, hogy megfelelően működő menekültügyi rendszere legyen.

Aligha lehetne már visszásabb a helyzet, mint a mostani, minthogy rendeletbe foglalta a kormány azt, amit egy nemzetközi bíróság előtt tagad.

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr997876628