Helsinki Figyelő

13 olyan kérdésre adunk választ, amelyet gyakran intéznek a Helsinki Bizottság munkatársaihoz. A menedékkérők miért nem a rendes határátkelőket használják, miért nem repülővel jönnek? Mennyibe kerül ellátásuk az országnak? És egyéb toptémák.

magritte_express.jpg

  • Mi okból indult meg a jelenlegi tömeges migráció Európa irányába? A migránsok többsége menekült vagy gazdasági okokból hagyta el otthonát?

A napjainkban zajló, hazánkon áthaladó tömeges migráció kiváltó oka elsősorban a Közel-Keleten, Afganisztánban, Kelet-, Közép-, Nyugat-, Észak-Afrikában és egyéb konfliktuszónákban jelen lévő káosz. Sokan a közvetlen életveszélyből, szeretteik tragikus halálát megtapasztalva menekülnek el. Az évek óta tartó, enyhülni nem látszó bizonytalanság és a kilátástalanság miatt emberek milliós tömegei kényszerültek otthonuk elhagyására. Túlnyomó többségük nemzetközi védelemre jogosult. A magyar menekültügyi rendszer fejlesztése és támogatása pedig garanciát jelenthetne a pusztán gazdasági céllal érkezők kiszűrésére.

  • A menekültek miért nem a rendes határátkelőket használják?

A tapasztalatok azt mutatják, a menedékkérők nem Magyarországra igyekeznek, „célállomásnak” sokkal inkább Németországot, Franciaországot, Svédországot tekintik. Az európai szabályozás szerint viszont az a tagállam köteles lefolytatni a menekültügyi eljárást, amely területéhez „először hozzáfért” a menedékkérő. Éppen ezért szép számmal vannak olyanok, akik igyekeznek elkerülni a Magyarországon való regisztrációt, és megpróbálják elérni, hogy hazánknál nyugatabbra találkozzanak először hatósági személyekkel, így ott kerüljenek bele először a rendszerbe. Az igazi problémát azonban az okozza, hogy az Afganisztánból, Irakból vagy Szíriából menekülők (ők adják március óta a menekülők kb. 70%-át) szárazföldön, csupa menekültügyi szempontból kockázatos országon (Törökországon, Görögországon, Macedónián, Szerbián) keresztül jutnak el idáig. Ezekben az országokban gyakorlatilag nem működik menekültügyi rendszer, gyakori a hatóságok önkénye, olykor éppen azok a rendőrök fosztják ki, bántalmazzák a menedékkérőket, akiknek meg kellene őket védeni. Így aztán ezeket az országokat egyetlen uniós tagállam sem tekinti menekültügyi szempontból biztonságosnak. Ahhoz, hogy valaki a magyar határátkelőnél jelentkezzen, addig valahogy el kell jutnia, a menedékkérők túlnyomó többsége azonban nincsen érvényes úti okmánya, és hiába is szeretnék, vízumot nem kapnak, így a legális utazásnak náluk semmi esélye, marad hát az illegális vagy irreguláris megoldás. Ahhoz, hogy valaki legálisan beléphessen Magyarországra, előbb legálisan ki kell tudnia lépni Szerbiából, ez azonban érvényes papírok nélkül nem lehetséges.

  • A menekültek miért nem „egyszerűen repülővel” jönnek?

A konfliktusokkal sújtott országokban jellemzően szinte lehetetlen érvényes úti okmányokhoz jutni. Ezen túlmenően az Európai Unió tagállamai következetesen elutasítják az említett térségekből származó vízumkérelmeket. A lehetőségeket jól mutatja, hogy Szíriában 2012 óta nem működik semmiféle magyar külképviselet, Afganisztánban és Irakban pedig nincsen magyar konzulátus. Azon légitársaságokat pedig, akik megfelelő papírok nélkül utazó külföldieket reptetnek, hatalmas bírságokkal sújtják. A légitársaságok egyfajta „előretolt helyőrség” gyanánt működnek a konfliktuszónákban, és inkább senkit nem engednek fel a gépeikre.

A repterek fizikai megközelítése is számos esetben csak a menekült és családja életének veszélyeztetése mellett kivitelezhető. Egy, Szíria északi részéről menekülő keresztény családtól például az Iszlám Államon (IS) és a tomboló polgárháborún átvágva, érvényes dokumentumok nélkül kellene damaszkuszi reptéren repülőjegyet vásárolni.

  • Mekkora mértékben terheli a magyar költségvetést a menekültügy finanszírozása?

Tavaly, amikor kiugróan sok, mintegy 43 ezer menedékkérő regisztrált Magyarországon, 2,6 milliárdot fordítottunk menekültügyi célokra, ez a költségvetéshez viszonyítva az állam költéseinek a 0,02%-át tette ki. Mindez egy olyan országban, amelyik egyre jobban teljesít, 1,3 milliárd forintot költ idegenellenes „nemzeti konzultációra” és idén 97 milliárdnyi adóforintot áldoz stadionok, sportlétesítmények építésére, nem tűnik óriási kiadásnak.

Az Európai Unió 2014 és 2020 között menekültügyi célokra fordított költségvetési forrásából Magyarország 8 millió eurót (kb. 2,5 milliárd forintot) kap. Ez egyenletesen elosztva mintegy 360 millió forintot jelentene évente. Lehetőség lenne országunknak uniós krízis pénzeket igényelni és egyéb segítséget kérni, ahogyan tette ezt a migrációs kihívásokkal küzdő Málta, Ciprus, Spanyolország, Görögország vagy Olaszország. A támogatás elnyerésének viszont sokat árt a kormány uniós megoldásokat elvető hozzáállása.

Az egyetlen jelentősebb menekültüggyel összefüggésbe hozható idei költségvetési tétel a „kerítés” építése lesz, amely nem fog megoldást jelenteni, viszont többszörösébe kerül, mint a menekültügyi rendszer teljes fenntartása.

  • Más országok, köztük az Egyesült Államok, szintén fenntartanak határzárat. Amennyiben nekik lehet, nekünk miért nem?

Az, hogy más országok hatalmas költségekkel létrehoztak és működtetnek határzárakat, még nem jelenti azt, hogy azok hatékonyan működnének. Sem az amerikai, sem a görög, sem a bolgár „kerítés” nem képes megállítani az irreguláris migrációt. A szuverén Magyarországnak valóban lehetősége van a fizikai határzárra. Ugyanakkor a Helsinki Bizottság álláspontja szerint ez az intézkedés nagy eséllyel nem éri el a célját, hiszen a nemzetközi tapasztalatok alapján pusztán egy kerítés nem alkalmas a jelenlegihez hasonló méretű tömegek megállítására, a belügyminiszter jelentése alapján pedig az irreguláris határátlépők 97–98%-át egyébként is elfogja a magyar rendőrség. Ennek fényében elképesztő az összeg, amelyet a kormány a megépítésére költ. A Helsinki Bizottság a belügyminiszterhez írott levelében összegezte az új vasfüggöny elleni érveit.

Még a „kerítésnél” is veszélyesebbnek tartjuk azt a „jogi határzárat”, amelyet a kormány a közelmúltban elfogadott, augusztusban hatályba lépő jogszabály-módosítással kíván felállítani. Az új rendelkezések kiüresítik a menekültügyi eljárást Magyarországon, a gyakorlatban megszűnik az Alaptörvényben és nemzetközi egyezményekben garantált menedékjog hazánkban. Szerbia biztonságos harmadik országként való elismerése pedig beteljesíti a folyamatot: Magyarország lényegében megszűnik a menedékjogi rendszer, nem csak nem lesz érdemes, de lehetetlen is lesz nálunk menedékjogot kérni.

  • Mekkora egészségügyi kockázatot jelentenek a menekültek? Orvosi kezelésre milyen lehetőségek léteznek?

A menekültügyi eljárás részeként a menedékkérők egészségügyi vizsgálaton esnek át, amely kifejezetten közegészségügyi, járványügyi szempontokra összpontosít. A hatóságok túlterheltsége nyilvánvalóan nem javítja a vizsgálatok hatékonyságát. A Helsinki Bizottság javaslata szerint éppen ezért lenne helyes az új vasfüggöny helyett a menekültügyi rendszer fejlesztésére költeni a pénzeket.

Ezzel együtt a rendelkezésünkre álló adatok alapján elhanyagolható a komolyan fertőző menedékkérők száma. A legtöbb egészségi ellátásra szoruló menekülő vészesen kimerült, kiszáradt vagy alultáplált – „köszönhetően” annak, amilyen körülmények között hozzánk érkeztek. Minőségi orvosi segítséghez csak nehezen férnek hozzá. A menedékkérők jelentős része valóban fiatal férfi, de 20–30 százalékuk nő és legalább tizedük gyerek; ők külön odafigyelést igényelnének egészségügyi értelemben is.

Nagyon sok menedékkérő pszichiátriai ellátásra szorul, mert kínzásáldozat, poszttraumás stressz-szindrómás, hazájában és a vándorlás során annyi lelki sérelmet szenved el, amelyet nagyon nehéz segítség nélkül feldolgozni.

A menedékkérők biztosítottnak számítanak, így jogosultak alap- és sürgősségi egészségügyi ellátásra.

  • Mi jár a menedékkérőknek?

Az eljárási jogosultságokon túlmenően a menedékkérőknek az egész menekültügyi eljárás alatt joga van humanitárius tartózkodási engedélyt kapni, amellyel tartózkodását legalizálja. Ha ez az első menedékkérelme, nincs menekültügyi őrizetben és nem magánszálláson lakik, akkor menekülttábori elhelyezésre és kisebb összegű havi zsebpénzre is jogosult. Jogosult továbbá alap- és sürgősségi egészségügyi ellátásra, 16 éven aluli gyermekei iskolába járatására, illetőleg korlátozottan munkavállalásra (az eljárás első 9 hónapjában a tábor területén belül, ezt meghaladóan munkavállalási engedéllyel a táboron kívül is). Augusztus 1-jétől közfoglaltatásban is dolgozhat.

  • Milyen jogi lehetőségek vannak a menedékkérők táboron belüli, illetve táboron kívüli foglalkoztatására?

A menedékkérők az eddigi szabályozás szerint kifejezetten csak a menekülttáborokon belül vállalhatnak munkát a menekültügyi eljárás első 9 hónapja során. A táborban végezhető munkák köre azonban rendkívül korlátozott, valamint a fizetések havi maximuma nem érte el a 30 ezer forintot. A 9 hónap elteltével a menedékkérők jogosulttá váltak a táboron kívüli munkavállalásra, amennyiben érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkeztek.

A közelmúltbeli változtatások után a menedékkérőknek lehetőségük lesz a közmunkaprogramokban való részvételre is, noha ez a gyakorlatban olyan kérelmezőknek, akik nem beszélnek magyarul, nem lesz könnyű.

  • Az európai társadalmak elöregszenek. Szükségünk van-e bevándorlókra?

Amikor bevándorlókról beszélünk, nem menekültekre gondolunk. Utóbbiak, az üldözöttek (időleges vagy tartós) befogadása erkölcsi kötelességünk, amelyet Magyarország által elfogadott nemzetközi egyezmények kötelezettséggé szilárdítottak. A bevándorlás más kérdés. Míg a menekültek befogadásánál leginkább a szívünkre kell hallgatni, addig a bevándorlók esetében az ész parancsa a meghatározó. Az Európai Unión kívüli bevándorlás szabályozásában országunknak szabad keze van, azt engedi bevándorolni (tartósan letelepedni, dolgozni, tanulni), akit jónak tart.

Az Európai Unió előrejelzései szerint, a jelenlegi trendek mellett 2060-ra már a jelenlegi 4 helyett mindössze átlagosan 2 dolgozó embernek kell majd egy inaktívat (gyermeket vagy nyugdíjast) eltartani. Bevándorlás nélkül 2060-ig az uniós előrejelzések szerint 70 millióval is csökkenhet az EU lakossága. Magyarországon 1982 óta folyamatosan többen halnak meg, mint ahányan születnek, és ezen egyetlen hangzatos politikai program sem tudott változtatni. Természetesen fontos a születésszám növelése és az ezt ösztönző környezet kialakítása (bölcsődei-óvodai ellátás, gyermekvállalást segítő adórendszer stb.), ez azonban önmagában nem fogja biztosítani az európai jóléti államok és nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát, ahhoz elengedhetetlen a munkaképes korú, gazdaságilag aktív bevándorlók „bevonzása”. Ráadásul már most is sok a hiányszakma mind Magyarországon, mind Európa legtöbb országában. Az egészségügyi vagy informatikai szakemberhiányt Magyarországon pusztán a képzés átszervezése nem fogja megoldani, hiszen a „többletgólyákból” csak 5–10 év múlva lesznek szakemberek, ráadásul, amennyiben a magyar szakemberek számára egy terület anyagilag nem vonzó (mint például a magyar egészségügy), akkor nem lehet őket kényszeríteni a hazai munkavégzésre.

  • Elveszik-e a munkát a bevándorlók?

A bevándorlók – különösen a magyarhoz hasonló rendkívül szigorú idegenrendészeti szabályok mellett – jellemzően vagy olyan állásokban helyezkednek el, ahol nincs elérhető hazai munkaerő, vagy kifejezetten új gazdasági tevékenységet folytatnak, és ezáltal állásokat teremtenek. A magyar szabályozás például előírja, hogy csak akkor lehet egy EU-n kívüli bevándorlót alkalmazni, ha a munkaadó bizonyítja, hogy ugyanarra az állásra nincs hasonló képességekkel rendelkező magyar (vagy EU-s) munkaerő. Magyarországon sem találkozni olyan esetekkel, amikor például egy ukrán orvos számos magyar orvos elől halászná el a vidéki kórházban felkínált „zsíros” állást, ahogyan a kínai vagy török vállalkozó sem vesz el állást azzal, hogy büfét nyit, hanem pontosan új, addig nem létező állásokat teremt magyar állampolgároknak is.

A „nem dolgoznak” érv is hamis: Magyarországon a bevándorlók munkaerő-piaci aktivitása jócskán meghaladja a magyarokét: 2013-ban az uniós bevándorlók 10, az unión kívüli bevándorlók 7 százalékkal magasabb arányban dolgoztak (fizetnek adót, járulnak hozzá a tb-hez, nyugdíjrendszerhez stb.), mint a magyar állampolgárok.

Mindezzel együtt fontos leszögezni, hogy a menekültek (tehát nem a bevándorlók!) döntő többsége nem Magyarországon szeretne új életet kezdeni, hazánkat csupán tranzitországnak tekintik. Ezért is hamis őket a magyar munkahelyeket veszélyeztető „megélhetési bevándorlóknak” beállítani.

  • Miért káros a kormány bevándorlással kapcsolatos, idegenellenes propagandája?

Úgy látjuk, a migráció területén a kormány nem a hosszú távú, érdemi és előremutató lépések megtételére törekszik, hanem csakis rövidtávú politikai érdekeit követi. Politikája nem a feszült menekültügyi helyzet oldását szolgálja, hanem egyenesen élezi az egyébként sem könnyű helyzetet. Az idegenellenes propaganda nem csak a menedékkérők ellen hangolja a lakosságot, hanem általánosságban az itt élő külföldiek ellen is. A kormánypropaganda megtéveszti és tudatlanságban tartja a közvéleményt a menekültügy és a bevándorlás valós tényeiről, folyamatairól. Egész Európában kihívásként jelentkezik a migránsok társadalomba történő integrálása. Ezen a téren a kormány semmiféle erőfeszítést nem tesz, hogy megkönnyítse a magyar társadalom és az itt élő külföldiek dolgát.

  • Mi célból fordul a Helsinki Bizottság a strasbourgi bírósághoz, illetve ennél fórumnál léteznek-e alkalmasabb fórumok belföldön?

A strasbourgi bírósághoz fordulni nem bűn, pont ellenkezőleg: a Helsinki Bizottság – az Európa Tanács egyik tagországában működő civil szervezetként – a jogérvényesítés és jogfejlesztés fontos fórumaként tekint az Emberi Jogok Európai Bíróságára (EJEB). A strasbourgi bíróság része a magyar jogi rendszernek, döntései formálják a hazai joggyakorlatot, és sok esetben hatékony jogorvoslatot jelentenek olyan panaszosoknak, akik a magyar jogi fórumok rendszerszintű problémák miatt utasítanak el. Az EJEB-hez csak akkor lehet fordulni, ha az összes hatékony jogorvoslati lehetőséget kimerítettük, a Helsinki Bizottság is így tesz. Az utóbbi évek jelentős változása, hogy az Alkotmánybíróság kontrollfunkciója meggyengült. Emellett megszűnt a korábban létező actio popularis lehetősége, így a Helsinki Bizottság nem fordulhat közvetlenül az Alkotmánybírósághoz. Szervezetünk több beadványát is tárgyalta a strasbourgi bíróság, amelyben a panaszosok egykori menedékkérők voltak. Ezek leginkább a jogtalan fogvatartásukról szóltak, és megnyertük őket. Ma is vannak olyan ügyfeleink, akiknek ügyét az EJEB tárgyalja például azért, mert jogellenes őrizetük ellenére nem kaptak kártalanítást a magyar államtól. A Magyar Helsinki bizottság mindaddig a strasbourgi bírósághoz fog fordulni, amíg ügyfelei érdekei úgy kívánják, és amíg problémákat érzékelünk a hazai jogalkotásban és jogalkalmazásban.

  • A Helsinki Bizottságnak milyen hosszú távú javaslatai vannak a migráns-probléma, a kultúrák találkozása problémájának kezelésére? A Helsinki Bizottság miként kívánja megoldani azokat a problémákat, amelyek az integráció menekültek részéről való tudatos elutasításából fakadnak?

A Helsinki Bizottság civil jogvédő szervezet. Egyik szakterületünk a menedékkérők jogvédelme. Célunk, hogy az üldözöttek minél nagyobb eséllyel kapjanak menedékjogot Magyarországon, és mindenki részesüljön benne, akinek szüksége van rá. Ez nem afféle úri passzió vagy szépelgés, kötelezettség – nemzetközi egyezmények írják elő, amelyeket hazánk is elfogadott. A Helsinki Bizottságnak nem az a feladata, hogy megrendelésre stratégiákat dolgozzon ki olyan komplex kérdések megvalósítására, mint az Európába irányuló nemzetközi migráció kezelése, a külföldiek integrációja vagy különösen a kultúrák megértésének elősegítése. Ezzel együtt mi is látjuk, Magyarország képtelen lesz egyedül, „unortodox” módon eleget tenni a nemzetközi migrációból ráháruló kihívásoknak. Uniós vagy akár összeurópai szintű együttműködés nélkül vagy egyenesen – ami most történik – idegenellenes kormányzati offenzívával országunkban tartós migrációs krízis és ellenségesség alakulhat ki. Ezt a problémát nem megoldani, hanem súlyosbítani látszik a kormány aktuális kampánya és döntései.

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr777666402