Helsinki Figyelő

Giró-Szász András kormányszóvivő olyan állításokat tulajdonít a Magyar Helsinki Bizottságnak, amiket sohasem mondtunk. Aztán pedig kozmetikázott adatokkal megcáfolja őket, miközben a lényeget újra eltakarja az ország lakossága elől, azok elől, akiket beosztása szerint tájékoztatni kellene.

nehezseg.jpg

A Helsinki Bizottság sohasem állította, hogy – mint a kormányszóvivő szerint tőlünk származó téves adat mondaná – 2014-ben hazánkba érkező menedékkérők négyötöde háborús övezetből jött volna. Miért is találnánk ki ilyet? Az Eurostat adatsorából is tudható, hogy tavaly a Magyarországtól menedékjogot kérők fele koszovói volt. Viszont 21%-uk Afganisztánból, 16%-uk Szíriából, 2%-uk Palesztinából és 1%-uk Irakból jött. Noha valamilyen megfejthetetlen okból, a Miniszterelnökség nem tekinti háborús országnak Afganisztánt, szerintünk a menedékkérőknek legkevesebb 40%-a, ők 17 020-an vitán felül háborús övezetből érkeztek.

Ehhez képest tavaly mindössze 507 esetben kaptak hazánktól valamiféle védelmet. Az is figyelemre méltó, hogy míg tavaly Magyarországon az összes elbírált menedékkérelemnek csak a 9%-ában született pozitív döntés, az uniós átlag 45 százalék volt. Vagyis tavaly átlagosan ötször nagyobb esélye volt egy menedékkérőnek védelmet kapni az Európai Unió más országaiban, mint nálunk. Erre kellene magyarázatot adnia az irgalommal teli szívű kormány szóvivőjének, de erről szót sem ejt.

Az ATV által ismertetett adatok nem tavalyra vonatkoztak, és még csak nem is az eddig eltelt évre, hanem a március utáni időszakra. 2015 első két hónapjában valóban a koszovóiak adták a menedékkérők legnagyobb részét, ám úgy tűnik, a koszovóiak migrációja alábbhagyott. Márciusban már a Magyarországon menedékjogot kérő 4898 külföldi közül 3222 volt afgán, szír vagy iraki. Ez a menedékkérőknek majd’ kétharmada csak három háborús országból! És hol vannak még az afrikai tűzfészkekből vagy az olyan üldözött helyzetből menekülők, mint a kurd szolgálatmegtagadók, ugandai melegek vagy iráni házasságtörők. A genfi egyezmény és az Alaptörvény alapján ők is joggal remélhetnének védelmet.

Köztudott, hogy a legtöbb kérelmező, amint lehet, elhagyja Magyarországot, továbbmegy nyugatra. A hazai menekültügyben ma éppen az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy egyre többen vannak olyan távoli külföldiek, akik nem képesek gyorsan továbbállni. A kormányfői ígérettel bezárásra ítélt debreceni menekülttáborban is ilyenek laknak, a befogadó állomás igazgatójától is tudni, a nagy többségük igazi konfliktusövezetből, nem pedig Koszovóból érkezett. A kormány azonban nem erősítette meg a menekültügy igazgatási és ellátási kapacitásait, ezzel a területen dolgozókat is cserben hagyta. 

A Helsinki Bizottság sohasem mondta, hogy minden menedékkérőnek védelmet kell nyújtani. A koszovóiak többségének nagy valószínűség szerint nem kell menedékjogot adni. Ahhoz viszont továbbra is ragaszkodunk, hogy a menedékkérők ügyét tisztességesen, egyéniesítve vizsgálják ki az állami szervek. Kiállunk amellett is, hogy a kérelmezőknek – érkezzenek akár úti okmányok nélkül vagy a zöldhatáron át – a vizsgálat ideje alatt nem börtön, hanem emberi körülmények járnak. Ez azonban ma nem történik így, és a kormány „álkonzultációja” azt a szégyenletes célt szolgálja, hogy a hozzánk védelemért fordulókkal szemben Magyarország még inkább igazságtalanul és embertelenül járjon el.

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr97480466

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.