Helsinki Figyelő

Ha 1500 fővel több rabot kellene börtönökben elhelyezni a mostani kb. 18 ezerhez képest, akkor változatlan, 144%-os börtönzsúfoltság mellett is 21,5 százalékkal nőnének a költségek. Amennyiben azonban csak az előírt létszámot tartanák fogva, és a telítettség nem lépné túl a 100%-ot, a mostanihoz képest elítéltenként 39%-kal kellene többet költeni a fogvatartásra – derül a Budapest Intézet kutatásából, amely a Magyar Helsinki Bizottság megbízásából készült.

tiszalok.jpg

Hét darab ötszáz- és egy ezerfős börtön építésével igyekszik a börtönzsúfoltságot orvosolni a kormány. Úgy tervezi, négy év múlva a mostani 140 százalék fölötti telítettség 100 százalékosra szorítható, mégpedig úgy, hogy az új börtönökben minden fogvatartottnak 4 négyzetméteres mozgásteret biztosíthatnak majd.

A kormány egy részről abban bízik, nem növekszik majd a fogvatartottak száma. Eközben pedig büntetőpolitikájában meghatározó szerepet kap a szabadságvesztés preferálása és a büntetési tételek növekedése. Ezt az ellentmondást nem lesz könnyű feloldani. A Helsinki Bizottságnak nem is tiszte. Egyelőre úgy látszik, nagyobb esélye annak, hogy a börtönnépesség érdemben ne csökkenjen, és a kincstári bizakodás ellenére annak a veszélye sem múlt el, hogy akár növekedjen is.

A börtönépítés és -üzemeltetés meglehetősen drága dolog. A két legutóbb épült börtönt, a tiszalökit és szombathelyit alapul véve a 800 fős intézetek mai áron mintegy 8–8 milliárdba kerülnének. A jövőbeli fogvatartás költségébe tehát a létrehozás és az új személyzet költségeit mindenképpen számításba kell venni.

A Budapest Intézet költségbecslése úttörőnek számít Magyarországon. Márk Lili és Váradi Balázs közgazdászok azt modellezték, fajlagosan, egy fogvatartottra vetítve, mekkora költségnövekedést jelentene, ha a fogvatartottak száma tartósan 1500 fővel növekedne.

Köznapi ésszel azt gondolhatnánk, hogy a létszámnövekedés fajlagosan csökkentené a költségeket. Ehhez képest a tanulmányból kiderül, ha a magyar állam a mostani zsúfoltsági szinten akarna elhelyezni büntetés-végrehajtási intézeteiben plusz 1500 főt, nyilvánvalóan új börtönökre és új dolgozókra lenne szükség, ami alaposan megnövelné az egy fogvatartottra eső költségeket is. Ma átlagosan évi 1 317 507 Ft-ba kerül egy rab őrzése és ellátása. Amennyiben 1500-zal nőne a létszám és csak a mostani zsúfoltság szinten tartására törekedne az állam 1 600 862 Ft, ha pedig az ideális 100 százalékos telítettség lenne a cél, 2 161 251 Ft-ra nőne az egy elítéltre számított fajlagos költség. Világos, az európai normáknak és a magyar jogszabályoknak megfelelő körülmények biztosításához azonos létszám mellett több börtön és több börtönőr kell.

fogvatartas_koltsegei.jpg

Érdekessége még a vizsgálatnak az is, hogy a büntetés-végrehatással szemben, amely évi 8–9 ezer forintban határozza meg az egy fogvatartottra jutó napi költések (építés, karbantartás, rezsi, személyzet, egészségügyi, foglalkoztatási, dologi kiadások) összegét, most kiderül, hogy a közvetlen költség ennek mindössze úgy 40%-a: 3562 Ft. Az eltérés nem a hibás adatközlésből adódik, hanem abból, hogy a tanulmány a szakpolitika számára releváns ún. változó költségekkel számol, vagyis a jelenlegi helyzethez képesti változás – a fogvatartottak számának várható növekedése – költéségét számolják ki. Ebben az összegben tehát nincs benne a rendszer fenntartásának fix költsége, ami magában foglalja a BVOP központi szerv üzemeltetését, fenntartását és általában minden olyan költséget, amely független a fogvatartottak számától. A tanulmány tehát arra is rávilágít, hogy a büntetés-végrehajtás rendszerének nagyon magasak a fix költségei.

Újszerű az is, hogy a kutatók költségként kalkuláltak a zsúfoltság miatt indított strasbourgi perekben megítélt jóvátételekkel is. Mivel a kutatás 2014 végén zárult, ez az összeg még csak évi 2000 forint volt fogvatartottanként. A március 10-i iránymutató (pilot) ítélet viszont azt sejteti, ha az állam nem hajlandó gyorsan és érdemben csökkenteni a zsúfoltságot, akár napi tételként is számolhatunk majd ezekkel a kétezer forintokkal.

Akit a kérdés bővebben érdekel, találkozhat a tanulmány szerzőivel a Magyar Kriminológiai Társaság május 28-i ülésén, amelyen ismertetik számításaikat. A rendezvényre meghívást kapott a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága is, és vitára is lehetőség nyílik.

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr157470300

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása