Helsinki Figyelő

Szépen beszél Lázár János egykori munkájáról, amit fogdamegfigyelőként a Helsinki Bizottságnak végzett. Ez derék. Megjegyzi még, hasznosnak tartaná, ha a civil szervezetek ma is ilyen ügyekkel foglalkoznának, nem pedig pártpolitikával. Tiszta haszon, hogy mi a Helsinkinél azóta is ilyenekkel foglalkozunk.haris purnomo

Kisebb derültséget keltett az a tegnap nyilvánosságot kapott értesülés, miszerint Lázár János miniszter 2000–2001-ben a Magyar Helsinki Bizottság megfigyelőjeként – a fogvatartottak helyzetét vizsgálva – rendőrségi objektumokat és börtönöket látogatott, amiért tisztes honoráriumot kapott. Boldogult úrfi korában Lázár János tehát ügyvédbojtárkodása mellett civil jogvédő volt. Normális demokráciában ennek, persze, nem lenne különösebb hírértéke. Valamire való politikus karrierjéből nem hiányozhat az önkénteskedés vagy valamiféle részvétel az állam civil kontrolljában. Ráadásul sem Lázár, sem a Helsinki Bizottság nem titkolta a korrekt együttműködést. A sajtó és a közönség most mégis pikánsnak tartja mindezt. S erről maga Lázár tehet.

Brigadéros és talpasai

A centrális erőtér berendezésén munkálkodó kormány évek óta szemben áll a civilekkel, különösen a civil jogvédőkkel, akik nem hagyják szó nélkül hegemón törekvéseit. A hatalom birtokosai sok mindent megtettek a civil szervezetek elhiteltelenítése érdekében, teljesen mégsem sikerült a „nemzetáruló és bajkeverő” jogőröket befeketíteni. A kritikus jogvédők gleischaltolása a propagandán kívül más eszközökkel is folyik. A kormány megpróbálja a pénzcsapokat elzárni, a hazaiakat már sikerült is neki, de a külföldi források kiszárításáról sem tett le. Egyrészt, nagy erővel igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy jogvédelemre külföldről pénzt elfogadni már önmagában is bűnös/bűnözői tevékenység vagy szimplán ellenséges pártpolitikai áskálódás, esetleg bűnszervezetben elkövetett adócsalás; másrészt, magukat a külföldi adományozókat igyekszik elbizonytalanítani, hogy érdemes-e egyáltalán itt, ebben a zavaros országban civil célokra pénzt költeni. Szerencsére akadnak azonban olyan rutinos és karakán donorok, akiket nem könnyű megtéveszteni, és kitartanak. Ilyen a Norvég Alap és ilyenek a Soros Györgyhöz kötődő adományozó-szervezetek is. A könnyű hazai sikerekhez szokott kormányerőket mindez érezhetően frusztrálja.

A civilek elleni kormányzati offenzíva egyik brigadérosa éppenséggel maga Lázár János, aki morcos ábrázattal szapulja a „kormányellenes” jogvédőket, miközben tollas-ólmos botként pörgeti a „norvégos civilek” KEHI-vizsgálatát. Igazából ez a mostani rossz szerep teszi pikánssá, hogy híre ment, egykor ő is jogvédő volt, méghozzá akkor, amikor az ország miniszterelnökét, mint most, szintén Orbán Viktornak hívták.

Többször elmondtuk már, a Norvég Civil Alap körüli hercehurca a Magyar Helsinki Bizottságot közvetlenül nem érinti, mivel, fájdalom, többszöri pályázatunk ellenére soha sem kaptunk pénzt tőle. Ezzel együtt szolidaritás vállalunk a megtámadott civilekkel, mert a KEHI-vizsgálathoz a kormánynak nincsen jogköre, így akcióját a hatalom olyan erőfitogtatásának tekintjük, amely rendkívüli károkat okoz a magyar civil szférának.

Lázár János szépen beszélt ma egykori civil tevékenységéről. Mintha hájjal kenegetnének bennünket, olyan olvasni, miszerint büszke egykori önmagára, „fontos volt egy fejlődő demokrácia számára, hogy ki lehessen alakítani a fogdában tartás bonyolult, precíz szabályait”. Vagy azt, hogy a fontos emberi jogi kérdésben végzett szakmai munkája szerinte kritikus, de építő jellegű volt, hasznos az akkori kormányzatnak. És nem tartja magát idegen érdekek kiszolgálójának azért, mert munkájáért a Soros Alapítványtól kapott ellenszolgáltatást.

Minden tökéletes lenne, amennyiben mondandóját nem toldaná meg egy mondattal. – Ha a magyarországi civil szervezetek ma is ilyen ügyekkel foglalkoznának, nem pedig pártpolitikával, azt Lázár ma is nagyon hasznosnak tartaná – idézi őt a 444.hu. Előbb a büszkeség, aztán a balítélet.

Singapore Art

Pénz, pénz, pénz

Kormányoldalról a Helsinki Bizottság nem Lázárra, hanem Hoppál Péterre van szignálva. Ő volt az, aki még pártszóvivőként velünk példálózott mint amerikai pénzen kitartott „álcivil” szervezettel, amely szerinte megrendelésre járatja le az országot és a kormányt. Az első fokú bíróság ítélete szerint a Fidesz és akkori szóvivője megsértette szervezetünk jóhírnévhez való jogát. Keresetünkben összegeztük, mit és milyen forrásból csinálunk. Talán érdemes felidézni a 2012-es költségvetésünket egykori bedolgozónk okulására is, mert aligha remélhetjük, hogy Hoppál államtitkár és Lázár miniszter urak a kormányülés szünetében éppen a Helsinki Bizottság viselt dolgairól cseverésznének.

A jelenlegi kormány emberi jogi és jogállami teljesítményét értékelő anyagokat a Magyar Helsinki Bizottság – az Eötvös Károly Közpolitikai Intézettel (EKINT) és a Társaság a Szabadságjogokért szervezettel (TASZ) közüsen – 2010 óta készít, mégpedig abból az utóbb igazolódott megfontolásból kiindulva, hogy a kétharmados parlamenti többség törvényhozási/alkotmányozási korlátozatlansága miatt fokozott demokratikus kontrollra van szükség, aminek megteremtéséhez a civilszervezetek elemzései hozzájárulnak. Az első évben a három szervezet ezt a tevékenységet mindenfajta pályázati finanszírozás nélkül végezte, majd pályázati úton keresett hozzá támogatást. Az e célra kapott kb. 9,3 millió forint mellett a Soros Györgyhöz kötődő szervezetek 2012-ben az alábbi célokra és összegekben adtak pénzt nekünk szintén nyilvános pályázati rendszerben:

• Az előzetes letartóztatás kelet- és közép-európai gyakorlatának és lehetséges reformjának vizsgálata (kb. 22,3 millió forint);
• A büntetés-végrehajtási intézetekben lefolytatott fegyelmi eljárások vizsgálata abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a tisztességes eljáráshoz való jog követelményeinek (kb. 4,3 millió forint);
• A roma terheltek egyenlő bánásmódhoz való jogának érvényesülése a büntetőeljárásban és a büntetés-végrehajtásban (kb. 5,4 millió forint);
• Az ENSZ Kínzás elleni egyezményéhez kapcsolódó kiegészítő jegyzőkönyv megfelelő magyarországi átültetésének érdekében végzett tevékenység (kb. 6,5 millió forint);
• Általános működési támogatás (ez fedezi egyes, a téma-specifikus projekthez nem köthető kiadásokat: pl. az emberi jogi jogsértések hozzánk forduló áldozatainak ügyeit ellátó ügyvédek költségeit és munkadíját) (kb. 38,9 millió forint);
• Gyakornoki program (kb. 4,9 millió forint).

Megállapítható tehát, hogy még csak a Soros Györgyhöz kötődő szervezetektől kapott támogatásoknak a 10%-a sem kapcsolódik a magyar közjogi rendszer gyökeres átalakításával összefüggő kritikai–elemző tevékenységhez, amit kormányoldalon előszeretettel minősítenek pártpolitikai aknamunkának vagy hazaárulásnak. Az összköltségvetésen belül pedig még kisebb az arány.

Mint látható, Lázár miniszter megnyugodhat, a Helsinki Bizottság tevékenysége döntően tehát ma is a gyakorlati jogvédelem, ezzel töltjük a legtöbb időt, erre költjük a legtöbb pénzt. És azt is megígérhetjük, ha a kormány felhagy végre a jogállam rombolásával, illetve hozzálát a romok eltakarításához, még inkább így lesz.

Fogdákba, börtönökbe, zárt intézetekbe ma is járunk. Szerencsére korrekt viszonyban állunk a rendőrséggel meg a büntetés-végrehajtással. Ha – ne adj isten – valami miatt veszélybe kerülne az e szervekkel régóta megkötött, példásan működő megállapodásunk, úgy már tudjuk, mostantól kire számíthatunk, mert a kormányon belül biztosan lesz legalább egy, az állam civil kontrollját a szívén viselő támogatónk: Lázár János.

Zádori Zsolt

A bejegyzés trackback címe:

https://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr106814243

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.