Helsinki Figyelő

Semelyik emberi hatalom nem lehet korlátlan. Sőt a hatalom korlátozása egyenesen hasznos a köznek – a Magna Charta régi története erre tanít bennünket. Négy évszázad is beletelt, mire megalkotása után a norma végre kifejthette áldásos hatását. Ma már az emberi jogi gondolat egyik ősforrásának szokás tekinteni.

0615_magna_charta.jpg

tovább

A hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére a kormánytöbbség ma megszavazta a civilellenes törvényt. A magyar társadalom és a civil szervezetek ezt nem hagyhatják annyiban. Európai demokráciában az erős civil társadalom a demokrácia egyik fontos pillére, és nincs helye a civil szervezetek megbélyegzésének. Elmondjuk, ebben a helyzetben mit tehet a Magyar Helsinki Bizottság.

haj3.png

tovább

A magyar állami könyvcenzúrát az ellenreformáció, a protestantizmus elleni védekezés hozta létre. A cenzúra II. József reformjáig legfőképpen vallásügynek számított. Protestánsellenes természetét sokáig meg is tartotta. A debreceni reformátusok 1719-ben lefoglalt bibliáinak elképesztő kálváriája jól példázza, hogy a vallási elvakultság állami segédlettel miféle igazságtalanságra és mekkora kártételre képes.

0612_komaromi-csipkes.jpg

tovább

A kormánytöbbség vegye komolyan a Velencei Bizottság (VB) szakvéleményét. A civil ellenes törvényjavaslat felesleges és káros, valamint nem szolgálja az átláthatóságot. Esetleges elfogadása előtt komolyan át kell dolgozni a civil szervezetekkel történő egyeztetés figyelembevételével. Egy hét alatt ezt érdemben nem lehet megtenni: a parlament halassza el a jövő heti szavazást!

kisebb_jardany_bence.jpg

Fotó: Járdány Bence

tovább

124 éve e napon a dél-afrikai Pietermaritzburg poros vasútállomása fontos esemény színhelye volt. Itt szállították le erőszakkal a vonatról az érvényes első osztályú jeggyel Pretoriába tartó Mohandász Karamcsand Gandhit, a fiatal Angliában végzett indiai jogtanácsost. Az incidens sorsfordító eseménynek bizonyult. Noha pálfordulásnak nem nevezhető, mégis határozott irányt szabott a XX. század egyik legeredetibb gondolkodójának és politikusának, a későbbi Mahatma Gandhi életútjának.

0607_gandhi.jpg

tovább

Spontán tüntetésnek fogalmilag nincs szervezője, így jogellenes szervezés címén nem indulhat eljárás gyülekezési jog megsértése miatt – derül ki világosan a strasbourgi esetjogból. Ehhez képest most egy érettségiző fiatalembernek azért kellett hatóság elé állnia, mert egy spontán csődületben a megafonba beszélve arra kérte társait, hogy menjenek arrébb száz métert. A fiút a Helsinki Bizottság képviseli a szabálysértési eljárásban.

simon_botond.jpg

tovább

A több mint hat éve tartó szíriai polgárháborúnak 8,4 millió gyerek áldozata van. Tíz 18 év alatti szíriaiból nyolc ilyen. Trauma, éhínség, szegénység, üldöztetés, sérülés és halál. Ők ma talán a világ legveszélyeztetettebb gyerekei. De mellettük, a háborús üldözötteken túl másokra is gondolnunk kell a mai napon. Kiszolgáltatott gyerekek a közelünkben is élnek.

0604_sziriai_gyerek.jpg

tovább

Bartolomé de Las Casas (1474–1566) dominikánus szerzetes szenvedélyes vádirata, Az Indiák elpusztításának rövid leírása már 1552-ben megjelent Spanyolországban és utána is többször. (E kép egy későbbi kiadásból való.) Ehhez képest a zaragozai bíróság 1660. június 3-án úgy döntött, hogy a könyv többet nem árusítható. A törvényszék mindezt azzal indokolta: a népnek ártana, ha megismerné a spanyol katonák bestiális kegyetlenségét Amerikában, ráadásul nagy hiba lenne szétkürtölni a világnak. Mondhatni szokásos a fals érvelés. Megint nem a gaztettet, hanem annak kimondását marasztalták el.

0603_las_cacas.jpg

tovább

A kezdetektől sokáig jelen volt a rassz szerinti diszkrimináció az amerikai állampolgárság elismerésének gyakorlatában. Látszólag túllépett ezen a szövetségi állam, amikor 1924-ben minden amerikai indiánnak állampolgárságot adott. A jogkiterjesztés azonban jogfosztást is jelentett, a törzsek elveszítették szuverenitásukat és részben autonómiájukat. Tíz év kellett hozzá, hogy valóban javulhasson az indián közösségek helyzete.

0602_indian_allampolgarsag.jpg

tovább

„Egy[etlen] ember sem kapott arra jogot a természettől, hogy másoknak parancsoljon. Égi adomány a szabadság, és az egyének mindegyikének – mihelyt elérte az öntudat fokát – jogában áll élnie vele.” Ehhez hasonló ma tán közhelynek ható megállapításokkal van telis tele a Nagy Francia Enciklopédia. Ez a nagyszerű vállalkozás nem terjedelme vagy tarkasága miatt számít példátlannak, noha a 35 kötet, a 18 ezer oldal, 3129 illusztráció és 75 ezer szócikk önmagában is tiszteletet parancsoló. És bár megkapóan részletes képet kapunk az 1751 és 1780 közti világról, még csak nem is a történeti értéke teszi „naggyá” az Encyclopédie-t, hanem a szellemisége, amely a felvilágosodás és korai liberalizmus legjobb gondolataiból táplálkozik. Úttörőnek számít azért is, mert a világnak az a kritikai megközelítése lép itt nyilvánosság elé, amely addig csak az (uralkodói és egyházi) hatalommal bújócskát játszva nyilvánulhatott meg.

0601_enciklopedia.jpg

tovább