Helsinki Figyelő

A nagy francia forradalmat (1789) követő években alaposan megnyirbálják a szabadságjogokat a Magyar Királyságban. A viszonylagos jozefinista sajtószabadságot – amikor gyakorlatilag korlátozás nélkül volt olvasható a francia felvilágosodás irodalma – felváltja a cenzurális elnyomás. Magát a felvilágosodás szót is tilos lesz leírni. Egymást érik a konfliktusok az abszolutista államot képviselő cenzorokkal. A költő és lapszerkesztő Batsányi János (1763–1845) is ennek a fordulatnak esik áldozatul. Haláláig a hatalom feketelistájára kerül.

0423_batsanyi_1.jpg

tovább

Immanuel Kant (1724–1804) – mint a felvilágosodás korában annyi más filozófus – enciklopédikus elme volt. Nem csak azért, mert, persze, elképesztően sokat tudott, de azért is, mert mindenről volt véleménye, legalábbis mindenhez hozzá akart szólni, rendíthetetlenül bízott az ítélőképességében. Így az sem véletlen, hogy a „königsbergi bölcselő” ma bogaras fickónak tűnne számunkra. Úgy képzelte például, a poloskák csak fényben szaporodnak, ezért soha nem engedte, hogy hálószobája spalettáját kinyissa hű szolgája, Lampe. Kant sem volt tehát mindenben tévedhetetlen. De az emberi jogi szemlélet megalapozásában elévülhetetlen érdemei vannak.

0422_kant_1.jpg

tovább

Jelentkezel a magyar állam hivatott szervénél, hogy szeretnéd a törvények által biztosított jogodat érvényesíteni. Mondjuk, jelzed a családi pótlék- vagy nyugdíjigényedet. Semmi gond, add be kérelmed, és nyugi, bízhatsz benne, hogy majd valahogyan valamikor elbírálják. Addig is, biztos, ami biztos, letartóztatnak, egy világvégi konténerfogdába zárnak gyerekeiddel együtt. Se megfelelő orvosi ellátás, se rendes iskola, és még étel sem jár mindenkinek. A fogvatartásod ellen semmiféle jogorvoslatod nincsen, és azt se tudhatod meg, az őrizeted meddig fog tartani. Csak annyit mondanak: ha nem tetszik, el lehet húzni Szerbiába.

h_poth_zone_009_170406.jpg

Fotó: Póth Attila

tovább

Közérdekű információ indokolatlan visszatartása a véleménynyilvánítási szabadság jogellenes korlátozását jelenti – szögezte le az Emberi Jogok Európai Bírósága. Az ítélet úttörő jelentőségű volt, mert a bíróság története során első alkalommal mondta ki, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása. A TASZ európai súlyú ügyben képviselte a polgárok szabadságjogát.

0414_tasz_1.jpg

tovább

Fia, az extravagáns Fela Kuti, akit az afrobeat megteremtőjeként és legnagyobb hatású figurájaként ismerünk, világhírű lett. Funmilayo Ransome-Kuti (1900–1978) azonban a maga jogán is kivívta a világ, különösen Afrika megbecsülését. Egészen kivételes életút az övé: nigériai fekete nőként előbb országa függetlenségéért küzdött, majd a nők egyenlőségéért, jogaiért. Kétszeresen is szabadságharcos volt.

0413_kuti_1.jpg

tovább

A Figyelő néven működő hetilap listát tett közzé „A spekuláns emberei” címmel. A lap ígérete szerint a lista Soros György magyarországi embereit tartalmazná. A kormányközeli lap eljárása érthetően felzúdulást váltott ki a listán szereplők körében és az ép erkölcsi érzékű emberek között. A Magyar Helsinki Bizottság a következőket fűzi hozzá a Figyelő visszataszító eljárásához.

helsinki_csoport.jpg

tovább

„Az ohioi bányában megbicsaklik kezed / A csákány koppan és lehull nevedről az ékezet” – írta a Halotti beszéd c. versében Marai Sandor, pontosabban Márai Sándor. Az új emigrációs hullám kultuszműve 1951 nyarán keletkezett a Nápoly melletti Possilipóban. Az író akkor már 3 éve elhagyta hazáját – a kommunisták és a szovjet megszállók addigra urasan berendezkedtek itt.

0411_marai.jpg

tovább

A kezdetektől kétségek övezték az észak-ír kiegyezést lehetővé tevő egyezményt, a bonyolult duális önkormányzati rendszer csak pillanatokig működött, mégis nagy jelentősége van a nagypénteki egyezménynek. Esélyt adott a békés életre egy gyűlölettől régóta átitatott európai válságrégiónak.

0410_nagypenteki_egyezmeny_1.jpg

tovább