A kelet-berlini munkásfelkelés olyan volt a kelet-európai kommunista blokknak, mint a Szovjetuniónak a kronstadti lázadás 1921-ben. Mindenki számára fontos tanulságokkal járt. A hatalmon lévők azzal szembesültek, hogy az új, elvileg magát proletárdiktatúrának nevező rezsim egyik legkomolyabb ellenfele éppen a városi néptömeg, leginkább a munkásság lehet. A társadalom pedig megtanulhatta, semmi kíméletre ne számítson, ha a rendszer alapjait támadja.
Nagy Imrét 1958. június 15-én szervezkedés kezdeményezése, vezetése és hazaárulás vádjával, a fellebbezés lehetősége nélkül ítélték halálra. Másnap kivégezték. És mint egy sorstragédiában: a Legfelsőbb Bíróság éppen 1989. július 6-án, azon a napon rehabilitálta a forradalom miniszterelnökét, amelyiken meghalt Kádár János, aki – „a törvényes eljárásnak szabad folyást engedve” – mindent megtett azért, hogy Nagy Imrét kivégezzék.
A civileket megbélyegző törvény után közvetlenül az Országgyűlés elfogadta az új büntetőeljárási törvényt (Be.) is, amelynek megalkotásába a civilellenes törvénnyel ellentétben bevonták a nyilvánosságot. A Magyar Helsinki Bizottság is véleményezte a munkaanyagokat és a törvény tervezetét. Több olyan fontos változás várható a jövőre hatályba lépő törvénytől, amelyért évek óta dolgozik a Helsinki Bizottság.
Semelyik emberi hatalom nem lehet korlátlan. Sőt a hatalom korlátozása egyenesen hasznos a köznek – a Magna Charta régi története erre tanít bennünket. Négy évszázad is beletelt, mire megalkotása után a norma végre kifejthette áldásos hatását. Ma már az emberi jogi gondolat egyik ősforrásának szokás tekinteni.
A hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére a kormánytöbbség ma megszavazta a civilellenes törvényt. A magyar társadalom és a civil szervezetek ezt nem hagyhatják annyiban. Európai demokráciában az erős civil társadalom a demokrácia egyik fontos pillére, és nincs helye a civil szervezetek megbélyegzésének. Elmondjuk, ebben a helyzetben mit tehet a Magyar Helsinki Bizottság.
A magyar állami könyvcenzúrát az ellenreformáció a protestantizmus elleni védekezés hozta létre. A cenzúra II. József reformjáig legfőképpen vallásügynek számított. Protestánsellenes természetét sokáig meg is tartotta. A debreceni reformátusok 1719-ben lefoglalt bibliáinak elképesztő kálváriája jól példázza, hogy a vallási elvakultság állami segédlettel miféle igazságtalanságra és mekkora kártételre képes.
A kormánytöbbség vegye komolyan a Velencei Bizottság (VB) szakvéleményét. A civil ellenes törvényjavaslat felesleges és káros, valamint nem szolgálja az átláthatóságot. Esetleges elfogadása előtt komolyan át kell dolgozni a civil szervezetekkel történő egyeztetés figyelembevételével. Egy hét alatt ezt érdemben nem lehet megtenni: a parlament halassza el a jövő heti szavazást!
Fotó: Járdány Bence
124 éve e napon a dél-afrikai Pietermaritzburg poros vasútállomása fontos esemény színhelye volt. Itt szállították le erőszakkal a vonatról az érvényes első osztályú jeggyel Pretoriába tartó Mohandász Karamcsand Gandhit, a fiatal Angliában végzett indiai jogtanácsost. Az incidens sorsfordító eseménynek bizonyult. Noha pálfordulásnak nem nevezhető, mégis határozott irányt szabott a XX. század egyik legeredetibb gondolkodójának és politikusának, a későbbi Mahatma Gandhi életútjának.
Spontán tüntetésnek fogalmilag nincs szervezője, így jogellenes szervezés címén nem indulhat eljárás gyülekezési jog megsértése miatt – derül ki világosan a strasbourgi esetjogból. Ehhez képest most egy érettségiző fiatalembernek azért kellett hatóság elé állnia, mert egy spontán csődületben a megafonba beszélve arra kérte társait, hogy menjenek arrébb száz métert. A fiút a Helsinki Bizottság képviseli a szabálysértési eljárásban.
A több mint hat éve tartó szíriai polgárháborúnak 8,4 millió gyerek áldozata van. Tíz 18 év alatti szíriaiból nyolc ilyen. Trauma, éhínség, szegénység, üldöztetés, sérülés és halál. Ők ma talán a világ legveszélyeztetettebb gyerekei. De mellettük, a háborús üldözötteken túl másokra is gondolnunk kell a mai napon. Kiszolgáltatott gyerekek a közelünkben is élnek.
