Helsinki Figyelő

„A totalitárius társadalom az egész modern civilizáció görbe tükre” – mondta Václav Havel. Van benne valami. Ahogyan abban is, hogy a totalitárius állam minden államok görbe tükre. A csernobili katasztrófa pedig a totális államot, jelesül a szovjet államot leplezte le, mint utóbb kiderült, visszavonhatatlanul. Még a demokratikus gondolkodású emberek közt is hódít az a nézet, hogy ugyan a totalitárius államok valóban ellenségei a szabadságnak, így az embereknek, és a zárt társadalmak „nyomasztóak” a polgároknak, de azért a diktatúrák bizonyos válsághelyzetekben, ilyenek a háborúk vagy a természeti, ipari katasztrófák, mégiscsak jobban teljesítenek. Csernobil ezzel az illúzióval is leszámolt.

0426_csernobil2.jpg

tovább

Történelmi alkotmányunk egyik legfontosabb alkotója volt a királlyal szemben megfogalmazott rendi, nemesi szabadság elismeréseként kiadott Aranybulla. Rendiség mér rég nincs, az államformánk köztársaság, mégis érdemes felidézni az ősöreg oklevelet. Időszerűségét az is adhatná, hogy az Alaptörvény szerint „rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni”. Ez, beláthatjuk, nem könnyíti meg az alkotmánybírók dolgát. Mert ugyan mi köze lehet, mondjuk, az elfogadása idején kétségtelenül vívmánynak tekintett Aranybullának a lex CEU-hoz meg a most tárgyalt civil ellenes törvényhez? Nem sok. De azért (nem jogi, hanem politikai értelemben) egy kicsi mégiscsak lehet. Mert a maga idejében az Aranybulla is szabadság(jog)okról meg a főhatalom korlátozásáról szólt.

0424_arany_bulla.jpg

tovább

A nagy francia forradalmat (1789) követő években alaposan megnyirbálták a szabadságjogokat a Magyar Királyságban. A viszonylagos jozefinista sajtószabadságot – amikor gyakorlatilag korlátozás nélkül volt olvasható a francia felvilágosodás irodalma – felváltotta a cenzurális elnyomás. Magát a felvilágosodás szót is tilos lesz leírni. Egymást érik a konfliktusok az abszolutista államot képviselő cenzorokkal. A költő és lapszerkesztő Batsányi János (1763–1845) is ennek a fordulatnak esett áldozatul.

0423_batsanyi.jpg

tovább

Immanuel Kant (1724–1804) – mint a felvilágosodás korában annyi más filozófus – enciklopédikus elme volt. Nem csak azért, mert, persze, elképesztően sokat tudott, de azért is, mert mindenről volt véleménye, legalábbis mindenhez hozzá akart szólni, rendíthetetlenül bízott az ítélőképességében. Így az sem véletlen, hogy a „königsbergi bölcselő” ma bogaras fickónak tűnne számunkra. Úgy képzelte például, a poloskák csak fényben szaporodnak, ezért soha nem engedte, hogy hálószobája spalettáját kinyissa hű szolgája, Lampe. Kant sem volt tehát mindenben tévedhetetlen. De az emberi jogi szemlélet megalapozásában elévülhetetlen érdemei voltak.

0422_kant.jpg

tovább

Strasbourgi sztenderdek a bilincselésről

Egy ország csodálkozott rá múlt héten, hogy Gulyás Mártont és Varga Gergelyt megbilincselve, vezetőszáron állították bírái elé. Nem erőszakos bűnökkel vádolták őket, szökésveszélyre vagy ellenszegülésre semmi jel nem mutatott, mégis megbilincselték mindkettőjüket. Esetük nem egyedi, a hazai rendőrség rutinszerűen bilincsel meg olyanokat is, akiket nem kellene, vagyis nem szabadna. A strasbourgi bíróságnak világos sztenderdjei vannak, mi a jogszerű, mi a jogszerűtlen bilincselés. Ezek alapján akár Gulyáséknak is lenne keresnivalójuk az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB).

gulyas_bilincs1.jpg

Fotó: Index

tovább

Közérdekű információ indokolatlan visszatartása a véleménynyilvánítási szabadság jogellenes korlátozását jelenti – mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága. Az ítélet úttörő jelentőségű volt, mert a bíróság története során első alkalommal mondta ki, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása. A TASZ európai súlyú ügyben képviselte a polgárok szabadságjogát.

0414_tasz.jpg

tovább

Egyre több hír jelenik meg arról, hogy néhány egyetemen tiltják az oktatóknak és egyéb alkalmazottaknak, hogy a CEU felszámolását célzó törvény ellen tiltakozzanak. Megtiltják nekik, hogy akár magánszemélyként, akár az egyetem feltüntetésével vegyenek részt a CEU melletti protest akciókban. Ez a gyakorlat álláspontunk szerint sérti az Alaptörvényben garantált szólásszabadságot, és ellentétes a Munka törvénykönyvével. Ezért ha bárki ellen az ügyben kifejtett véleménye miatt szankciót alkalmaznának, jó eséllyel indíthat sikeres jogi eljárásokat.

ceuval_0.png

tovább

Beszéd a CEU-ért

2017. április 13. presshelsinki

Kirs Eszter, a Helsinki Bizottság munkatársa egyben a Miskolci Egyetem jogi karának oktatója is. Tegnap százak részvételével szolidaritási tüntetést szerveztek a Közép-európai Egyetem (CEU) mellett a borsodi megyeszékhelyen. Pilz Olivér és Majtényi László mellett Kirs Eszter is beszédet mondott. Ezt alant közöljük.

kirs_eszter_miskolc.jpg

Hegyi Szabolcs és Kirs Eszter, az esemény szervezői -- fotó: eszak.hu

tovább

Fia, az extravagáns Fela Kuti, akit az afrobeat megteremtőjeként és legnagyobb hatású figurájaként ismerünk, világhírű lett. Funmilayo Ransome-Kuti (1900–1978) azonban a maga jogán is kivívta a világ, különösen Afrika megbecsülését. Egészen kivételes életút az övé: nigériai fekete nőként előbb országa függetlenségéért küzdött, majd a nők egyenlőségéért, jogaiért. Kétszeresen is szabadságharcos volt.

0413_kuti.jpg

tovább