A Magyar Idők megint átlépett egy határt. Mint az ismert, a Magyar Helsinki Bizottság pert indított a nemzeti konzultáció ötödik kérdésében megfogalmazottak miatt. Szerintünk ugyanis azok manipulatívan hamis színben tüntetik fel a Helsinki Bizottság szakmai álláspontját. A pert, úgy tűnik, zokon vette a kormányhű Magyar Idők napilap, és eddig több cikket szentelt az ügynek. A keddi, a Helsinki Bizottság kontra Miniszterelnöki Kabinetiroda perről szóló „elemzése” azzal zárul: ha a Kúrián veszítene a kormány (figyelem, még első fokon van a keresetünk!), az leginkább azért lesz, mert az ügy Baka András kúriai bíróhoz fog kerülni, és ennek pedig az volna az oka, hogy – mint rendesen – Darák Péter kúriai elnök rá fogja bízni az ügy tárgyalását. Az a helyzet, hogy ennél károsabbat nem tud írni egy lap, ha valamit számít neki a jogállam.
Ezzel már nemcsak Baka András integritását kérdőjelezi meg az újság, mint tette azt a múlt héten Lázár miniszter, hanem azon bírósági elnökét is, akit a jelenlegi kormánytöbbség választott meg, s akinek vezetői működésével kapcsolatban komolyan vehető szakmai kritikát még nem olvastunk. És ami a legfontosabb: a cikk azt sugallja, hogy a Kúria elnöke illegitim módon beavatkozik az ügyelosztási rendbe, hogy Baka András egyedül dönti el az ügyeket, és ha a kormány a peres fél, akkor politikai motivációból vele szemben ítél.
A cikk e körben a következőket hallgatja el. Az ügyek elosztását a Kúrián (mint minden bíróságon) előre lefektetett szabályok határozzák meg, s nem Darák Péter kúriai elnök dönt eseti jelleggel a kérdésben. Az ügyelosztási rendet a következő évre előre kell nyilvánosságra hozni, ami meg is található a legfőbb bírói szerv honlapján, íme:
Tehát amikor az ügyelosztási rendet megalkotják, akkor még senki nem tudja, milyen ügyek érkeznek majd a Kúriára a következő évben. A Magyar Helsinki Bizottság által indított per esetében ez lehetetlen is lett volna, hiszen a keresetet több mint 9 hónappal később nyújtattuk be, hogy az ügyelosztási rend megszületett. Ráadásul fogalma nem lehet róla senkinek, hogy egyáltalán a Kúria elé kerül-e majd az ügy, s ha igen, mikor lesz az, és abban az évben milyen lesz az ügyelosztási rend.
A hatályos ügyleosztási rend szerint egyébként a Kúria P.IV. számú tanácsa tárgyalja a személyiségi jogi pereket, amelynek öt tagja van, akikből három fő tárgyal egy konkrét ügyet. A bírói tanács minden esetben többségi szavazattal dönt, ezért sem a tanácselnök, de még az ügy előadó bírája sem egymaga dönti el a per végső kimenetelét. Vagyis Darák Péternek egyszerűen nincs lehetősége önkényesen, a szabályokat felrúgva kijelölni, hogy konkrétan milyen összetételű bírói tanácshoz kerüljön egy ügy. És ha az adott perben az eljáró tanácsnak elnöke vagy előadója Baka András, ő akkor sem tudja egymaga azok kimenetelét eldönteni.
Bár nekünk fontos ez a per, de nyilván belátjuk azt is, hogy a jogállam sorsa nem ezen fog múlni. Viszont ha a kormánypropaganda a bírói pártatlanságot kezdi el szisztematikusan megkérdőjelezni, azzal végtelen sokat árt a jogállamiság utolsó védőbástyájának, a szakmai alapon működni képes igazságszolgáltatásnak. Ennyit biztosan nem ér meg egyetlen per sem. Még akkor sem, ha az alperes végső soron az a kormány, amely nélkül aligha élhetne meg a Magyar Idők címen futó pártbrosúra.
