Helsinki Figyelő

A fizikustehetségként induló Jurij Orlovot 1956-ban kidobják a pártból és munkahelyéről, mert Sztálint és Beriját nyilvánosan gyilkosoknak nevezi. Így aztán Örményországban futhatott csak be tudományos karriert. 1973-ban nyílt levelet ír Brezsnyevnek a szovjet szellemi elmaradottság okairól, de nem ezért rúgták ki, hanem azért, mert megalapította az Amnesty International helyi csoportját.

0813_orlov.jpg

Emellett, ha lehet ilyet mondani, ő a Helsinki-mozgalom szülőatyja is. Ő az, aki kitalálta, hogy számon lehetne kérni a Helsinki Záróokmányban garantált emberi jogokat a pártállamon. A gyakorlat azt bizonyította, hogy lehet, de igencsak kockázatos. 1977 februárjában vette először őrizetbe a szovjet állambiztonság, a KGB. Orlov rögtön meg is írja fogdaélményeit. Egy év múlva – óriási nemzetközi tiltakozást kiváltva – 7 év kényszermunkára ítélték. Elképesztően rossz fizikai állapotba került az éhségsztrájkok, a tbc és más megpróbáltatások következtében.

1980-ban arról lamentált, valójában volt-e értelme addigi életének, hogy nézetei és kiállása miatt fogságba került, a pártállami rendszer pedig látszatra zavartalanul működött tovább. A politikai fogoly még abban a sanyarú helyzetben is arra jutott, hogy igen, nagyon is volt.

1984-ben szabadult Szibériából, 1986-ban pedig a Szovjetunióból. Azóta Amerikában jelentős tudományos karriert futott be. Nagy örömünkre 2005-ben a Magyar Helsinki Bizottság vendégül láthatta őt Budapesten.

#emberijogikalendarium #emberijogok2017

A bejegyzés trackback címe:

http://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr5212725604