Helsinki Figyelő

Amikor sokan még a nyugati politikusok közül sem vették komolyan, hogy az emberi jogok valaha is számítani fognak a szovjet blokkban, ő egyike volt azon keveseknek, akik 1976-ban megalapították a Helsinki-mozgalom első civil szervezetét, a Moszkvai Helsinki Csoportot (MHCS). Börtön, kényszermunka, internálás és emigráció lett osztályrészük. Ljudmila Alekszejevának is emigrálnia kellett, de 1989-ben személyesen is újra bekapcsolódott az orosz emberi jogi mozgalomba. Azóta se igen akad olyan jelentős vállalkozás, amelyben ne találkoznánk vele az első sorokban. Legyen az a nagyszerű Memoriál vagy a hősies Stratégia 31 nevű gyülekezési jogi kezdeményezés, ott van ő is, saját személyével is hitelesíti a tilatkozó akciókat. És persze 1996 óta ő vezeti az újjáélesztett MHCS-t is.

0720_alekszejeva.jpg

Ljudmila Alekszejevának történész végzettsége van, eredetileg szerkesztőként dolgozott az egyik állami könyvkiadónál, később illegális, szamizdat kiadványokat gondozott. 1977-ben emigrálásra kényszerítették az MHCS-nál vállalt szerepe miatt. Az emigrációban is aktív maradt, a Szabadság Rádiónál, a SZER orosz változatánál dolgozott. 1989 hazatért és csatlakozott az újraindított Helsinki-csoporthoz. Az 1976-os vakmerő indulás idején a tagok között a középnemzedékhez tartozott, és ugyan születése alapján most már inkább a szenior kategóriába tartozna, de bátorsága és éleslátása a fiatalokat is megszégyeníti. 2009 szilveszterén például más tiltakozókkal együtt őt is előállították. Mikor a rendőrök rájöttek, hogy kit vittek el, elengedték volna, de inkább a letartóztatást választotta. „Őszintén szólva úgy gondoltam, hogy többet tehetek értük, ha szabad maradok, de ez árulás lett volna” – magyarázta később. Brezsnyev pártállam után ma Putyin illiberális államának egyik legderekabb kritikusa.

Boldog születésnapot, Ljudmila!

#emberijogikalendarium #emberijogok2017

alekszejeva_90.jpg

A bejegyzés trackback címe:

http://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr3012663323