Helsinki Figyelő

A burmai (mianmari) politika nagyasszonya élete során többet volt hazájában fogságban, börtönben és házi őrizetben, mint szabadon. Kortársaink között az erőszakmentes ellenállás legismertebb alakjának számít, nincs olyan jelentős díj, amit el ne nyert volna. Aung Szan Szu Kji (más átírásban Ang Szán Szu Csí) már 1991-ben Nobel-békedíjat kapott.

0619_aung.jpg

Nem mindennapi családban nőtt fel. Apja fényes katonai karriert futott be, és a függetlenségi mozgalom élére állt, ő lett volna az első burmai elnök, ha meg nem ölik. Szu Kji ekkor még csak két éves volt. Anyja is politikus, akit majd 1960-ban diplomataként Indiába küldenek. A kislány itt jár jó iskolákba, és ismerkedik meg a Nehru–Gandhi-klánnal.

Oxfordban diplomázik közgazdaságtanból és filozófiából. Majd a New York-i ENSZ-központban dolgozik. Férjhez megy Michael Arishoz, egy angol tibetológushoz. Két fiúk születik. Szu Kji eleinte a tudomány viszi vissza Burmába, könyvet ír apjáról. Majd akkor tér haza véglegesen, amikor a diákok demokratikus felkelése 1988-ban elsöpri a régi autokratikus rendet. Ennek nyomán azonban nem demokrácia, hanem katonai diktatúra következik.

Szu Kji ekkor alapítja meg Nemzeti Liga a Demokráciáért szervezetét. Ezt akkora veszélynek tekinti a katonai rezsim, hogy 1989 nyarán máris házi őrizetbe veszik. Ez az első alkalom, amit számtalan hasonló követ. Ennek ellenére 1990 fölényesen megnyerik a választást. Az eredményeket a katonai vezetés nem ismeri el, noha a szavazást maguk bonyolították le.

Kalendáriumunk mai hőse hosszú időn át nem találkozhat férjével, gyerekeivel. Aris professzor így is hal meg 1999-ben. Szu Kji évekig van házi őrizetben vagy börtönben, s csak néha-néha szabadul rövid hónapokra, de nem meri elhagyni hazáját, mert attól tart (joggal), hogy nem engednék vissza. A nemzetközi nyomás ellenére csak azután engedik szabadon, hogy a katonai junta átver egy kényszernépszavazást az országon, amivel a tábornoki kar „alkotmányos felhatalmazáshoz” jut a burmai államéletben. Az alaptörvény szerint nem is lehet miniszterelnök az, akinek külföldi a házastársa vagy a gyereke, ezért van az, hogy noha pártja fölényesen nyerte meg 2015-ben a választásokat, mégis a burmai kormánynak Szu Kji formálisan csak a külügyminisztere lehet, nem pedig a miniszterelnöke.

Hat nappal az elcsalt választások után, 2010 novemberében szűnt meg végleg a házi őrizete. 21 év alatt 15 éven át tartott a fogság. Egyik fiával tíz év után találkozhatott először. Szu Kji 2012-ben került be a parlamentbe. Noha a választások akkor sem voltak tiszták, pártja mégis úgy találta, többet tehetnek a koldusszegény országukért, ha kisebbségben is elfogadják a képviselőséget. Igazuk lett, mert 2015 fölényes győzelmet arattak, és Szu Kjiék kormányra kerültek.

A mélységes igazságtalanságok, a fogság és a személyes sérelmek ellenére Szu Kji máig megőrizte a párbeszéd szükségességébe vetett hitét. „Nem a hatalom, hanem a félelem ront meg. A hatalom birtokosait az attól való félelem, hogy elveszíthetik a hatalmukat, az alávetetteket pedig a hatalom csapásaitól való félelem.”

#emberijogikalendarium #emberijogok2017

A bejegyzés trackback címe:

http://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr7612591303