Helsinki Figyelő

A civileket megbélyegző törvény után közvetlenül az Országgyűlés elfogadta az új büntetőeljárási törvényt (Be.) is, amelynek megalkotásába a civilellenes törvénnyel ellentétben bevonták a nyilvánosságot. A Magyar Helsinki Bizottság is véleményezte a munkaanyagokat és a törvény tervezetét. Több olyan fontos változás várható a jövőre hatályba lépő törvénytől, amelyért évek óta dolgozik a Helsinki Bizottság.

szemuveg_1.jpg

Ezek közül a legfontosabbak pozitívumok számunkra:

  • Több mint egy évtizede kritizáljuk a védőkirendelés módszerét azért, mert az sérti a hatékony védelemhez való jogot. A rendszer megváltozik: a védőválasztás kirendelés esetén főszabály szerint nem a rendőrség, hanem az ügyvédi kamarák hatásköre lesz. Kutatásaink szerint ezzel függetlenebbek lesznek és aktívabbá válhatnak a kirendelt védők, így biztosítva a hatékony védelmet.
  • Sokszor jeleztük azt is, hogy a védők nem megfelelő értesítése is hozzájárul ahhoz, hogy a gyanúsított ügyvéd nélkül marad a kihallgatáson. A védő értesítésének szabályai szintén pozitív irányban változnak: a gyanúsítotti kihallgatást csak két órával az ügyvéd értesítése után lehet megkezdeni. Megkezdése előtt kötelező lesz két órát várakozni a védőre.
  • Pozitív irányban változnak az ügy anyagaihoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok is.

 

De vannak hiányosságok is az új büntetőeljárási törvényben:

  • Egyes bűncselekmények esetében megmarad az ún. „korlátlan” előzetes letartóztatás lehetősége, amely a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet mellett az alapvető jogok biztosa szerint is alapjogsértő. Ezekben az esetekben a törvény nem szab határt annak, hogy az érintetteket bírósági ítélet nélkül meddig tartják fogva.
  • Bár a kihallgatások videón való rögzítése több előnnyel is járna (pl. könnyebben lehetne bizonyítani vagy cáfolni, hogy történt-en bántalmazás a kihallgatás alatt), az új törvény a pozitív nemzetközi tapasztalatok ellenére nem teszi kötelezővé a gyanúsítotti és a tanúkihallgatások videón való rögzítését, és a kötelező rögzítés eseteinek meghatározását az egyelőre ismeretlen tartalmú végrehajtási rendeletekre hagyja.
  • Bonyolult ügyek esetén a törvény által a vádemelés előtt az iratok megismerésére garantált harmincnapos határidő meglehetősen rövid, amely megnehezítheti a védelem felkészülését.

 

Az új Be. végrehajtási szabályainak megalkotása még hátravan – mi továbbra is egy tisztességes büntetőeljárásért fogunk dolgozni, azért, hogy a részletszabályok erősítsék és ne gyengítsék majd a törvény pozitívumait.

A bejegyzés trackback címe:

http://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr5312593363