Helsinki Figyelő

A kormánytöbbség vegye komolyan a Velencei Bizottság (VB) szakvéleményét. A civil ellenes törvényjavaslat felesleges és káros, valamint nem szolgálja az átláthatóságot. Esetleges elfogadása előtt komolyan át kell dolgozni a civil szervezetekkel történő egyeztetés figyelembevételével. Egy hét alatt ezt érdemben nem lehet megtenni: a parlament halassza el a jövő heti szavazást!

kisebb_jardany_bence.jpg

Fotó: Járdány Bence

Az elfogadás előtt álló civil ellenes törvényjavaslatról a hét végén hozta nyilvánosságra igen kritikus előzetes véleményét az Európa Tanács szerve, a Velencei Bizottság (VB). Ez kitér a törvényjavaslat körülményeire is, jelesül arra a civil ellenes hadjáratra, a kormánynak a társadalmi szervezetek elleni folyamatos, egyre erősödő támadássorozatára, amely a jogalkotási folyamatot keretezi. A szöveg világossá teszi: a jogalkotói szándék csak így, e fontos körülményekkel együtt értelmezhető. Márpedig a kontextus miatt a törvény nem az átláthatóságot szolgálná, hanem a kormány hatalmi céljait.

Pontokba foglaljuk, a VB-nek milyen jogi kifogásai vannak a jelenlegi törvényjavaslat ellen, amelyet jövő héten akar elfogadni a kormánytöbbség. Nem csodálkozunk azon, hogy ezek számos ponton egybevágnak a Helsinki Bizottság és más civilek bírálatával:

1) Nem volt nyilvános, kiterjedt társadalmi vita és nem egyeztettek a civil szervezetekkel. (A tervezet egyéni képviselői indítvánnyal történő benyújtása ezt kerülte meg formálisan.)

2) Ugyan a társadalmi szervezetek működésének és finanszírozásának átláthatósága legitim cél, csakhogy a „külföldről támogatott” címke hátrányba hozza és igazságtanul megbélyegzi ezeket a civileket. Mindez a velük való együttműködés és a támogatás hajlandóságát visszafogja, ami igazságtalan és árt a társadalomnak.

3) Semmi nem igazolja, ha már a beterjesztők az átláthatóságra hivatkoznak, hogy bizonyos területeken működő szereplők (pl. sportszervezetek) kivételt élvezhessenek.

4) Ahogyan az évi 7,2 milliós külföldi támogatási küszöb sincs kellőképpen indokolva.

5) Különösen homályos a „külföldi támogatás” meghatározása, miszerint például annak minősül „jogcímétől függetlenül a közvetlenül vagy közvetve külföldről származó mindazon pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatás”. Nem világos, az uniós támogatás például miért minősül külföldinek?

6) A törvényjavaslat túlságosan hosszúra, 3 évre szabná a külföldről támogatott szervezetek külön regisztrációját még azok után is, hogy nem kapnának külföldről pénzt. A VB 1 évet javasol.

7) Túlzás és felesleges, hogy a törvény hatálya alá eső szervezet összegtől függetlenül valamennyi „külföldi” adományozóját köteles lenne jelenteni. Csak a nagy adományok lényegesek. A kisebbek nem alkalmasak egy szervezet irányvonalának vagy a közvéleménynek a befolyásolására, arra elvi értelemben is csak a nagyobbak lehetnek képesek. A magánszféra védelmével egyébként is ellentétes volna, ha az átlagos magánadományozók személyi adatait az állam tartaná nyilván. Az arra vonatkozó rendelkezést tehát ki kell tehát venni a javaslatból.

8) A VB szerint aránytalan és szükségtelen rendelkezés lenne, ha a civil szervezeteknek minden kiadványokon és weboldalukon fel kellene tüntetniük, amennyiben „külföldről támogatottak”. Ki kell venni a javaslatból.

9) Az előírásoknak eleget nem tevő, pusztán adminisztrációs értelemben mulasztó civil szervezeteknek az egyszerűsített törlése aránytalanul súlyos szankció. Ki kell venni a javaslatból.

A bejegyzés trackback címe:

http://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr1512571915