Helsinki Figyelő

Ma lép hatályba a menekültügy új, jogtipró szabályozása. A hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére ezentúl tranzitzónás őrizetben tartják majd fogva lényegében az összes menekültet, gyerekeket, öregeket, kínzásáldozatokat, valamint azokat is, akik eddig nyitott táborban vagy magánszálláson várakoztak a menedékjogi döntésre. Összeszedtük, mi változik mától, és mi a Helsinki Bizottság gondja vele.

kontener.jpg

1. Mekkora súlyú változásról van szó?

Bár a menedékkérők többségét eddig is zárt táborokban tartották fogva Magyarországon, a 14 év alatti kísérő nélkül érkezőket kivéve most az összes kérelmező őrizetbe kerül. Nem egyszerűen fő szabály lesz a menedékkérők fogvatartása, hanem voltaképpen az egyetlen szabály. Ráadásul, míg korábban akadt olyan ún. „menekültügyi őrzött befogadó központ (möbek)” – ilyen volt a békéscsabai –, amely legalább a fizikai elhelyezést tekintve kielégítő fogvatartási hely volt, a tranzitzónák pusztában álló konténertelepei ezekhez képest is visszalépést jelentenek. Szóval a változások nagyon jelentősek, és gyakorlatilag az Alaptörvényben biztosított menedékjog végét jelentik. 

2. Mi a legfőbb baj a kérelmezők automatikus őrizetbe vételével?

A menedékkérők automatikus őrizetükre pusztán amiatt kerül sor, mert a külföldi menedékkérelmet terjeszt elő. Tehát azért zárják be, mert élni kíván az Alaptörvény biztosította jogával. Ráadásul a fogvatartásnak nincsen időbeli korlátja, és bírói felülvizsgálatára sincsen mód. 

3. De az új törvény szerint kivételes esetben, csakis migrációs válsághelyzetben van lehetőség automatikus tranzitzónás elhelyezésre.

Sokat elárul a kormány valódi szándékáról, hogy a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” már egy éve érvényben van, és szeptemberig újra meghosszabbították, miközben 2015 októbere óta semmilyen tekintetben nem teljesülnek a törvényben előírt feltételek. Kevés menedékkérő érkezik és semmiféle migrációval kapcsolatos rendkívüli helyzet (pl. zavargás) nem alakult ki egyetlen magyar település sem. Az az elfogadhatatlan helyzet van tehát, hogy a kormány mindenféle korlátozás nélkül, önkényesen rendelhet el vagy tarthat érvényben migrációs válsághelyzetet. Vagyis bár az új törvény csak kivételes lehetőségként határozza meg a tranzitzónás „elhelyezést”, valójában ez lett a főszabály. 

4. A kormány szerint nem is minősül fogvatartásnak a konténeres elhelyezés a tranzitban. Már csak azért sem, mert a „migránsok szabadon távozhatnak majd Szerbia felé”.

Nem csak civil jogvédők tekintik a tranzitzónákat fogvatartásnak. Az Európa Tanács Kínzás Elleni Bizottsága (CPT) már 2015 őszén fogvatartási helyként azonosította a tranzitzónákat. A strasbourgi emberi jogi bíróság minapi egyhangú ítélete pedig ennél is tovább ment, amikor az őrizet szabályozatlansága és a garanciális szabályok hiánya miatt egyenesen jogellenes fogvatartásnak minősítette a másfél évvel ezelőtti hazai tranzitzónás gyakorlatot. Ehhez képest az új törvény még rosszabb helyzetet teremt, hiszen majdnem mindenkit konténertelepre fognak zárni, és a fogvatartás tényét és körülményeit ezentúl sem lehet majd bíróság előtt vitatni. A „külföldi oldalra” – jelen esetben Szerbia felé – nyitott tranzit a strasbourgi bíróság is hamis fikciónak minősítette. Tegyük hozzá, nem először. 1996 óta több más európai ország próbálkozott hasonlókkal, de az Emberi Jogok Európai Bírósága mindannyiszor elmarasztalta őket. (Tehát szó sincs arról, mint a kormány sértődötten állítja, hogy az ítélet ellenséges lenne „velünk, magyarokkal”. A döntés éppenséggel következetes: várható volt.) A „külföldre nyitott tranzit” azért minősül fogvatartásnak, mert hamis alternatívát kínál: a menedékkérő vagy a személyi szabadságát áldozza fel, vagy az „önkéntes” külföldre távozással a menedékjogról mond le. Márpedig mindkettő alapjog, amelyek szembeállításának egymással ez esetben nincs méltányolható indoka.

5. Mi a gond azzal, hogy a 14 és 18 közötti fiatalokat is a tranzitzónába rakják majd?

Az eddigi szabályozás kiskorúnak, gyereknek tekintette az ilyen fiatalokat is. Nagyon helyesen, hiszen a hazai gyermekvédelmi szabályok is a teljes 18 év alatti korosztályára vonatkoznak. A mostani szabályozás önkényesen, Alaptörvény-ellenes diszkriminálja az idősebb kísérő nélkül érkező gyerekeket, és kényszeríti őket számukra veszélyes és kockázatos körülmények közé. Az Európa Tanács egyik bizottsága minap éppen azért szólította fel Magyarországot az új szabályozás korrekciójára, mert félő, hogy kísérő nélküli kiskorúak szexuális kizsákmányolás áldozataivá válhatnak. 

kontener_roszke.jpg

6. Mi fog történni azokkal, akik eddig nem a tranzitokban éltek?

A kormány szándéka egyértelmű: mindenkit, aki korábban vagy ezek után menedékjogot kér Magyarországon, a tranzitzónában lévő konténerfogdákban kell elhelyezni. Vagyis az eddig az ország területén lévő összes menedékkérő ide kerül majd. Abszurd módon akár az Ukrajnából és Horvátországból érkezőket is – legyenek pl. oroszok, ukránok vagy beloruszok – a szerb határ mellé telepítik, ahonnan majd „szabadon távozhatnak Szerbia felé”, ahol korábban sohasem jártak. Mindez nyilvánvalóan abszurditás, a legrosszabb időket idézi, és nehéz másképpen leírni, mint kegyetlen és eszetlen deportálást. Hogy ez milyen ütemezéssel és következetességgel hajtják majd végre, nem csak mi nem tudjuk, de az illetékes hatóságok emberei sem. Azt sem lehet tudni, miféle szolgáltatásokra lesz majd lehetőség a pusztában. Lesz-e például oktatás vagy óvodai ellátás a gyerekeknek, pszichiátriai kezelés a kínzásáldozatoknak. A jogvédők helyszíni tevékenységét például továbbra is korlátozni fogják. A külföldiek egyébként sem fogadhatnak majd látogatót vagy újságírót a ráccsal kerített, fegyveresek és kutyák őrizte helyen. 

7. Hányan lesznek majd itt?

Jelenleg 500-nál kevesebb menedékkérő tartózkodik az országban, ebből a menekültügyi hivatal nyitott és zárt intézeteiben 350 körül vannak. A ma nyíló tranzitzónákban tegnap összesen 8 fogvatartott volt. Az világosan látható, hogy a röszkei és tompai tranzitzóna egyelőre még nem alkalmas százak tisztességes elhelyezésére, így az ország belsejében lévő külföldiek ideszállítására akár heteket kell még várni. Egy biztos: a tereprendezés (dózerolás) és 324 konténer elhelyezése már befejeződött. Hely az lesz elég. 

8. A két tranzit képes lesz megbirkózni az újonnan érkezők elhelyezésével?

Nem csak a tranzitos elhelyezés, de a „mélységi határellenőrzés” is fő szabály lesz. Vagyis ezentúl nem csak a 8 km-es határsávban, hanem az ország egész területén feltartóztatott külföldieket visszapaterolják majd „Szerbia felé”, vagyis Szerbiába. A rendőröket, ahogy eddig, ezentúl sem érdekli majd, melyik migráns kérne menedékjogot, mindenkit átkísérnek a határkerítésen. A közhiedelemmel ellentétben tehát azok a „megfogott” külföldiek sem kerülnek közvetlenül a tranzitba, akik menekültek szeretnének lenni. Nekik is ki kell várniuk a sorukat, a tranzitoknál kell majd próbálkozniuk. Bár az Alaptörvény is tiltja, az új törvény lehetősége biztosít a menedékkérők kollektív kiutasítására. Ezen túl a jó ideje érvényes – tökéletesen önkényes, jogszabályban nem rögzített és azzal nem igazolható – gyakorlat szerint mindössze heti ötven embert engednek be az ígéret földjére, a tranzitokba. Semmi nem mutat arra, hogy ezen változtatni akarna a kormány. Márpedig a tranzitzónás „ügyintézés” többnyire néhány óra alatt véget ér. Gyorsan megállapítják, hogy a kérelem elfogadhatatlan, mert a kérelmező biztonságos harmadik országok során kelt át, míg idáig jutott, legutoljára Szerbiában volt. Néhányan próbálkoznak ugyan a fellebbezéssel, de hatékony és hozzáértő jogi segítség híján vajmi kevés esélyük van a sikerre. Az ő kérelmeikkel néhány nap vagy hét alatt végeznek. A kormánynak nem kell tehát zsúfolt tranzitzónáktól tartania. 

9. De hát Szerbia biztonságos harmadik ország, ezt kormányrendelet mondja ki.

Önmagában az, hogy a kormány rendeletben deklarálja, hogy ez vagy az az ország biztonságos, még nem jelenti azt, hogy valóban az. Legutóbb éppen a strasbourgi bíróság mondta ki két bangladesi ügyfelünk esetében, hogy önmagában Szerbia rendeleti úton történő biztonságosnak nyilvánítása nem elégséges érv a védelem megtagadására és a visszaküldésre, mert a döntésnél figyelembe kellett volna venni nemzetközi szervezetek és civil szervezetek jelentéseit is. És hát az is előfordul, hogy egy általában biztonságosnak tekintett ország az adott menedékkérő esetében bizony nem biztonságos. Mondjuk, nem képes speciális kórházi szolgáltatást nyújtani vagy túltelített a menekültügyi ellátása stb. 

10. Van-e esély a ma hatályba lépett regulák enyhítésére?

Erre a köztársasági elnök előzetes normakontrollja kínálta volna a leggyorsabb és legjobb lehetőséget, de Áder János sokak kérése ellenére aláírta a törvényt. A Helsinki Bizottság múlt héten öt másik civil szervezettel az ombudsmanhoz fordult, hogy az Alkotmánybíróságnál ő támadja meg a nyilvánvalóan Alaptörvény-ellenes rendelkezéseket. Az Európai Unió is indíthat kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. És az egyelőre nem jogerős strasbourgi ítélet is kínál némi esélyt. Emellett van más, még el nem bírált strasbourgi beadványunk is, amely a tranzitzónás fogavatartást támadja. A Helsinki Bizottság nem mondhat le ügyfelei érdekének képviseletéről, mindent megteszünk azért, hogy ezeket az igazságtalan rendelkezéseket eltöröljék. Egyelőre ott tartunk, hogy több lépésben figyelmeztetjük a kormányt, a törvény jogtipró, és korrekciója elkerülhetetlen. Nincsenek illúzióink a hatalom józanságáról. A tranzitzónákat már tervezetként bíráltuk, a kormány most mégis minket gyaláz, noha számos lehetősége volt, hogy szabályos normákat alkosson, valamint még idejében változtasson ön- és közveszélyes menekültügyi gyakorlatán. Csak magára vethet, hogy falnak rohant. 

11. A strasbourgi bíróság megtiltotta, hogy a Helsinki Bizottság kilenc ügyfelét a tranzitokba szállítsák át. Ez mit jelent?

Nyolc 18 év alatti, traumatizált gyerek, valamint egy veszélyeztetett terhes, kínzásáldozat nő esetében kértük a strasbourgi bíróságot, hogy tiltsa meg őrizetüket. Ezt ideiglenes intézkedésként meg is tette, vagyis egy darabig biztosan nem fogják őket Fótról és Kiskunhalasról a félkész konténerfogdákba szállítani. A bíróság kérdéseket tett fel a kormánynak, amire április 10-ig kell válaszolni. Ezen túl pedig ügyfeleink panaszai elsőséget élveznek majd az ítélkezés során. Az ő ügyük is arra figyelmeztet, az a kormányzati szándék, hogy válogatás nélkül minden menedékkérőt (gyerekeket, kínzásáldozatokat, betegeket stb.) egy kalap alá vegyenek és automatikusan bezárjanak, nem csak a menedékjoggal, az emberiességgel, de a józan ésszel is ellentétes.

A bejegyzés trackback címe:

http://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr6512379241