Helsinki Figyelő

Kalendáriumunk mai frivol képe egy karikatúra az örökösödési háború idejéről, és a fiatal Mária Teréziát ábrázolja, ahogyan a hadokozás következtében elveszíti mindenét. Ez a külföldi gúnyrajz nyilvánvalóan királynőnk uralkodásának egyik évében sem jelenhetett volna meg, és egyetlen országában sem kerülhetett volna forgalomba. A korabeli hazai cenzorok nem is efféle megátalkodott felséggyalázókkal vagy libertariánusokkal, hanem jámbor, istenfélő protestánsokkal hadakoztak.

0301_cenzura_maria_terezia.jpg

Magyarországon 1721 óta a nagyszombati egyetem kancellárja volt az országos hatáskörű cenzori hatóság, vagyis az ellenreformáció avantgárdja, a jezsuiták kezébe összpontosult a könyvek nyomtatásának és terjesztésének engedélyezése. Ez a protestánsoknak eleve nem tetszett, mert így katolikusok döntöttek protestáns vallási kiadványok sorsáról is, miközben elvileg a bevett vallások szabad gyakorlatát törvénybe foglalták. Ahogyan az evangélikus országgyűlési követek meg is írták a királynak: „nem lehet egy hajó kormányát arra bízni, aki nem megmenteni, hanem elsüllyeszteni akarja”.

És a cenzorok tevékenysége igazolta a protestáns atyafiak balsejtelmeit. Például egy fordítási hibát kiszúrva 70 éven át sikeresen akadályozták, hogy a debreceni reformátusok hozzájuthassanak a Hollandiából rendelt Bibliájukhoz.

Mária Terézia úgy próbálta lecsendesíteni az elégedetlenséget, hogy elviekben a helytartótanácsra bízta a cenzúrázást és a revíziót, de gyakorlatilag újból jezsuitákat nevezett ki, csak most már pozsonyiakat. A rendelet 1747. február 23-án kelt, és az első átfogó hazai cenzúrarendeletet ma 270 éve hirdették ki.

Kérdezhetik: mit ünnepelünk mi ezen? Nyilván, nem magát a véleménynyilvánítást megbéklyózó cenzúrát. Azért fontos ez a jogi norma, mert ezt az önkényes eljárásra módot adó jogintézmény végre szabályozták, mindez legalább lehetőséget kínált a szabályok előzetes megismerésére.

Eörsi István az 1970-es évektől többször is indítványozta a hatalomnak: ha már úgyis működik a pártállami könyv- és lapcenzúra, legalább tegyék láthatóvá, legyenek világos szabályok, ismerhesse meg a közönség, az eredeti alkotásokon hol változtatott a hatalom. Persze, a pártállami döntéshozóknak eszükben sem volt változtatni a nyúlós viszonyokon. Mária Terézia e téren náluk biztosan fairebb volt.

#emberijogikalendarium #emberijogok2017

A bejegyzés trackback címe:

http://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr3412276145