Ma meghallgatást tartott az Európai Parlament (EP) az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE). A téma az alapjogok magyarországi helyzete volt. A magyar kormányt Trócsányi László igazságügyi miniszter képviselte. A civil szervezetek képviselői között felszólalt Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke is.

Még el sem kezdődött a meghallgatás, Kovács Zoltán kormányszóvivő máris megvonta a vita mérlegét, miszerint a várható kérdések nagy többségét már tisztázta a kormány az európai intézményekkel. A Helsinki Bizottság nem így látja. Pardavi Márta, egyik társelnökünk az Alaptörvényben rögzítetett alapjog, a menedékjog hazai helyzetéről beszélt. A helyzet aggasztó, és az előkészületek további romlást valószínűsítenek.

Nyilvánvalóan minden országnak joga van határait megvédeni, sőt az államnak kötelessége is. Ugyanakkor az üldözötteknek biztosítani kell a menedékjogot, a hatékony és tisztességes eljárást. E két fontos államcél összehangolása volt az utóbbi két év legfontosabb feladata az Európai Unióban. Magyarország azonban nem erre törekedett.

2015 augusztusa működik az üldözöttek előtt emelt mind átjárhatatlanabb fizikai és jogi határzár. A kormány egyértelmű célja az volt, hogy megakadályozza a kérelmezők bejutását az országba, nem számított, hogy közöttük nagy számban voltak menekültek.

A következő praktikákat vetette be:

• Biztonságosnak harmadik országnak deklarálta Szerbiát, és a rajta keresztül érkezők kérelmét elfogadhatatlannak minősíti.
• Olyannyira szigorította az eljárási szabályokat, hogy azok már nem felelnek meg a tisztességes eljárás feltételeinek.
• Határzárat, borotvaéles kerítést húzott fel a magyar–szerb és a magyar–horvát határra.
• Bűncselekménnyé tette a szabálytalan határátlépést. Az ország bíróságai háromezer külföldi személyt ítéltek el, közöttük menedékkérőket.
• Lerontotta a menekültügyi ellátás színvonalát és csökkentette a kapacitásokat. Bezárta a két legnagyobb tábort, a debrecenit és bicskeit, helyette elfogadhatatlan körülményeket biztosító konténer- és sátortáborokat hozott létre, miközben mindössze 500 fő körüli az országos összlétszám. Lényegében megszüntette a menekültek integrációs támogatását.
• Tranzitzónákat nyitott a déli határszakaszokon, ahol jelenleg mindössze heti 50 embernek van lehetősége védelmet kérni.
• 2016 nyarán bevezette a „mélységi határellenőrzést”, eszerint a 8 km-es határsávban minden szabálytalanul érkező külföldit feltartóztatnak, és átkényszerítenek a szerb határon. A rendőrségi eljárást senki nem kontrollálja, még az sem derül ki, hogy kik a visszazsuppolt külföldiek, vagy akartak-e menedékjogot kérni. Fél év alatt mintegy 19 ezer embert fordítottak így vissza. Ez a potenciális menekültek jogain kívül nyilvánvalóan biztonsági érdekeket is sért.
• 2016 tavasza óta megszaporodtak azok a riasztó híradások, amelyek hatósági erőszakról tanúskodnak a déli határszélen. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) is felszólalt az aggasztó állapotok ellen, és a Frontex is figyelemmel kíséri a történteket. A kormány azonban egyelőre csak abban jeleskedik, hogy visszautasítsa a „rágalmakat”, semmit nem tesz a helyzet kivizsgálásra.
• Már a parlament előtt van a kormánynak az a javaslatcsomagja, amely nyomán – a 14 év alatti kísérő nélkül érkező gyerekeken kívül – minden menedékkérőt őrizetbe vesznek majd egészen a jogerős döntésig. A „mélységi határellenőrzés” szabályait pedig az egész országra kiterjesztik, vagyis minden szabálytalanul érkezőt Szerbiába kényszerítenek.

Mindezek a rendszerré összeálló szigorítások arról tanúskodnak, hogy Magyarország nem csak az üldözöttekkel nem szolidáris, hanem a többi tagországgal sem.

A magyar kormány gyakran érvel azzal, hogy a drasztikus intézkedésekre a szükséghelyzet kényszeríti, és a menekülők csak tranzitországnak tekintik Magyarországot. Csakhogy ezen nincs mit csodálkozni, mert a kormány mindent elkövet azért, hogy ez így is maradjon. Az üldözöttek befogadását és integrációját is minden erejével akadályozza.

Múlt pénteken a Human Rights Watch és a Magyar Helsinki Bizottság levélben fordult az Európai Bizottsághoz. Eljött az ideje ugyanis annak, hogy – mielőtt Magyarország még kevésbé tenne eleget a nemzetközi és uniós jogi kötelezettségeinek a menedékjog terén – az Európai Bizottság sürgősen közbelépjen.