A tények ellenére a bevándorlási hivatal mindeddig kitartott amellett, hogy a Helsinki Bizottság iraki kurd–arab ügyfelét semmi bántódás nem érné hazájában. A hatóságnak most kell a harmadik határozatát meghoznia ugyanabban az ügyben. Ügyfelünk esete is mutatja, a dublini rendszer azoknál sem működik, akiket visszaadnak Magyarországnak, hogy itt bírálják el menedékkérelmüket. A Helsinki Bizottság ügyvédje mondja el az igaz történetet.
Finnország legfelső közigazgatósági bíróságának április huszadikai döntése értelmében az északi országból egyetlen menedékkérőt sem lehetne visszaküldeni Magyarországra, mert a menekültügyi eljárásban és a befogadási feltételeknél rendszerszintű problémák vannak nálunk. A finn ítélet szerint hazánk a menedékkérőknek nem biztonságos.
A világ legrégebb óta működő demokráciájában, az Egyesült Államokban, ebben a kipróbált jogállamban is születnek téves bírósági ítéletek. Cinikusan akár tekinthetnénk ezt az igazságszolgáltatás kálójának. De nem Amerikában. Több civil kezdeményezés küzd azért, hogy legalább később igazságos döntés szülessen, és az ártatlanok kiszabadulhassanak. Egyik leghatékonyabb szervezet ezek közül az Innocence Poject. Náluk járt kollégánk. 
Hetekbe tellett, mire az illetékes okmányiroda hajlandó volt végre kiállítani egy hontalan menekültnek a szabályosan, Magyarországon megszerezett gépjárművezetői engedélyét. Úgy tűnik, hiába vannak polgárbarát szabályok. A hazai bürokrácia most éppen egy külföldit tanított meg kesztyűbe dudálni.
A Freedom House értékelése szerint folytatódik a magyar demokráciának az a lejtmenete, amely 2009 óta tart. Azóta nem volt olyan év, amikor ne romlott volna az a mutató, index, amellyel a demokratikus állapotokat jellemzik. Idén már Bulgáriában is kedvezőbb demokratikus viszonyok vannak, mint nálunk.
Nem csak alkotmányos, hanem tapasztalati érvek is szólnak az ellen, hogy a kormány biankó felhatalmazást, teljhatalmat kapjon terrorvészhelyzet idején. Az Orbán-kormány az eddig szűkebbre szabott jogosítványain is túlterjeszkedett, és nem a kritikus helyzet kezelésére, hanem fenntartására, egyenesen látszatkrízis gerjesztésére használta fel. Felér egy beismeréssel, hogy az egész országra kiterjesztett tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet indokát önkényesen tíz évre titkosította.
Kikértük, mire is hivatkozott a rendőrség és a bevándorlási hivatal vezetője, amelynek nyomán a kormány egész országra kiterjedően elrendelte a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Az indok továbbra is ismeretlen, viszont megtudtuk, tíz évre titkosították. Az elfogadhatatlan titkolózás a kormány jó szándékát kérdőjelezi meg, és további kétségeket ébreszt a terrorvészhelyzet jogintézményének lehetőségével szemben.
A röszkei és tompai tranzitzónánál hetek óta menekülők százai várnak bebocsáttatásra. Ám erre csak a családosoknak van esélyük, és közülük sem mindenkinek. Mindössze napi 20–30 embert engednek be a hatóságok, a többieknek ott kell rostokolniuk a határszélen, már magyar felségterületen. Az egyedül érkező férfiak csak a szerencsében bízhatnak. Egyikükkel, egy 21 éves szíriai szolgálatmegtagadóval beszélt Kovács Tímea, a Helsinki Bizottság szegedi ügyvédje a „tranzit tranzitjában”.
Vajon lehetséges-e egy olyan országot biztonságosnak tekinteni a menekülőknek, amelyik százával küldi vissza a szír menekülteket a határról, és többüket agyonlövi? Törökországgal most ezt történik. Az unióval kötött megállapodás után nem kellett sokat várni, kormányunk deklarálta, mától Törökország is biztonságos harmadik országnak számít a menedékkérőknek. Elvileg tehát oda is vissza lehet küldeni az onnan érkező és nálunk próbálkozó menekülő embert.
