Helsinki Figyelő

Március 9-én hirdetett országos migrációs válsághelyzet a kormány, amelyet múlt héten újabb fél évvel hosszabbított meg. A déli megyékben egy éve vannak hatályban a rendkívüli szabályok, noha 11 hónapja már nem teljesülnek a törvényi feltételei a válsághelyet fenntartásának. A kormány tíz évre titkosította az indokokat.

gyerek_torta.jpg

A kormány a szerbiai határzár hatályba léptetésének napján, 2015. szeptember 15-én vezetett be „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”. Migrációs válsághelyzetet hirdetettek rendeletileg Csongrád és Bács-Kiskun megyében, majd szeptember 18-án Baranyában, Somogyban, Zalában és Vasban is.

A migrációs válsághelyzet jogintézményét a menedékjogi törvény módosítása tette lehetővé. Ezek szerint „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet rendelhető el:

  • ha a menedékkérők száma
    • egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, vagy
    • két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt, vagy
    • egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt meghaladja;
  • ha a tranzitzónákban tartózkodók száma
    • egy hónap átlagában a napi ezer főt, vagy
    • két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt, vagy
    • egy hét átlagában a napi kétezer főt meghaladja;
  • bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény kialakulása (pl. zavargás, erőszakos cselekmények), amely valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti.

Ezeket a határértékeket tavaly október 17., a horvát határzár beüzemelése óta meg sem közelíti az országba belépő migránsok száma. Mégis a kormány idén márciusban indokolhatatlanul országosan kiterjesztette a válsághelyzetet, amelyet már a rég le kellett volna fújnia. Múlt héten aztán, rátronfolva az eddig is abszurditásokra, mielőtt végleg kimúlhatott volna, újabb fél évvel hosszabbították meg „migrációs szükségállapotot”.

Ha törvény nem leszi lehetővé, akkor mégis mi indokolja a válsághelyzet fenntartását? Ezt szerettük volna megtudni, és közérdekű adatigényléssel fordultunk az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK) és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz (BÁH), ugyanis ők kezdeményezhetik a válsághelyzetet. De nem kaptunk semmi magyarázatot, mondván, a válsághelyzet elrendelésére vonatkozó kérelmük 10 évig titkos.

Mit is tehet az ország egész területére titkos indokból elrendelt válsághelyzetben az állam?

Például a rendőrség a) útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, b) nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozhatja; c) magánlakásba – külön írásos utasítás birtokában – ellenőrzés, a helyszín megfigyelése és biztosítása céljából beléphet, és ott tartózkodhat; d) területet, épületet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék. Igaz, ezt csak járványügyi intézkedés biztosítása céljából teheti meg. De miért ne lehetne titok majd az is, miért van szükség járványügyi intézkedésre?

Ha nem akarnak a közbeszerzésekkel küszködni, akkor a menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátásával közvetlenül összefüggő beszerzésekre nem kell alkalmazni a közbeszerzésekről szóló törvényt. És hogy mi függ össze ezzel a céllal? Azt majd megállapítja a kormánypárti többséggel működő nemzetbiztonsági bizottság zárt ajtók mögött.

A bejegyzés trackback címe:

http://helsinkifigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr4511690577